„A birodalom visszavág…”

Hangzott el a fenti sor az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának olvasótermében. Az 1956-os eseményekre a főiskola Lehoczky Tivadar Intézete, valamint Történelem és Társadalomtudományi Tanszéke az intézmény egyik történész-előadója, Váradi Natália most megjelent könyvének bemutatójával emlékezett.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kárpátaljai dokumentumai címet viselő könyv a szerző évekig tartó kutatómunkájának eredményeként láthatott napvilágot.
A rendhagyó eseményt Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnök asszonya nyitotta meg. Mint mondta, „történelmi múltunk meghatározza életünket. S bár 1956-ban Kárpátalja már nem volt magyar kézen, de az itt élők lélekben ugyanúgy átélték a borzalmakat, mintha a politikai nemzet része lettek volna.”
Váradi Natália, a Rákóczi-főiskola történelemtanára és a Felnőttképzési Központ vezetője a könyv keletkezésével kapcsolatban elárulta, kutatásának elindítója dr. Soós Kálmán, a főiskola nemrég elhunyt rektora volt. „Történelemtanárom lévén 1956 kutatójává tett” – mondta. Váradi Natália szakdolgozatában kezdett hozzá a kutatáshoz, s a Debreceni Egyetemen a témában írt doktori disszertációja elkészítésével merült még inkább bele a téma feltérképezésébe. Ami nem volt könnyű, hisz, mint a szerző fogalmazott, disszertációja nem volt teljes, hiányoztak a levéltári adatok. A most napvilágot látott könyvet háromévi levéltári kutatómunka eredményeként ismerhetik meg az olvasók.
Völgyesi Zoltán, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének tanára, a könyv egyik recenzense szerint ez „a könyv hű tükre egy fontos történelmi időszaknak, hiszen betekintést nyújt az 1956-os szovjet megtorlásokba”. A szerző kiváló szerkesztői alapossággal négy nagy téma köré rendezte a több száz oldalnyi irat közül kiválasztott dokumentumokat. Négy fejezetben taglalja a KGB levéltárában megtalálható forrásokat, többek között a Magyarországról a Szovjetunióba deportáltak névsorát is. Ezenkívül kihallgatási jegyzőkönyvek, bírósági dokumentumok leplezik le előttünk, olvasók előtt a kor elhallgatott titkait.
„A mű aktualitásához nem férhet kétség” – hangsúlyozta Császár István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének munkatársa, a mű második recenzense, aki a kötet érdemeként a jó fordítói munkát és a közérthetőségét, megszerkesztettségét emelte ki. Hézagpótlóak a kárpátaljai történelemben azok a beszélgetések, mélyinterjúk és korabeli fotók, amelyeket a könyv ismertet – mondta.
A könyvbemutatót megtisztelte jelenlétével Hende Csaba, magyar honvédelmi miniszter is.
S ahogyan a rendezvény moderátora, Galambos Sándor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár igazgatóhelyettese fogalmazott: a kötet legméltóbb helye és ideje épp ez a nap volt, hiszen a kárpátaljai szellemi élet központjában, a Rákóczi-főiskolán és október 23-án, a forradom emléknapján mutatták be.