Nyelvtörő politikusok
A Kárpátalja.ma hírportálon is olvasható több olyan írás, amely az ukrajnai politikusok ukránnyelvismeretét elemzi, és a Nyelvek, emberek, helyzetek címmel a közelmúltban megjelent kötet is tárgyalja ezt a kérdést (a könyv anyagát lásd itt)
Legutóbb pedig azzal volt tele az ukrán sajtó (lásd pl. http://news.tochka.net/ua/62667-melnichenko-kuchma-ne-ponimaet-ukrainskogo-yazyka), hogy Leonyid Kucsma, aki 1994 és 2005 között volt Ukrajna elnöke, máig nem (elég jól) tud ukránul. Mindez annak kapcsán merült fel, hogy a Georgij Gongadze internetes újságíró meggyilkolása ügyében folyó nyomozás során az exelnököt szembesítették Mikola Melnicsenkoval, az államelnöki hivatal egykori biztonsági tisztjével, aki azt állítja, hogy olyan hangfelvételeket készített Kucsma irodájában, melyek Kucsma és más vezető ukrán politikusok érintettségét bizonyítják a zsurnaliszta halálának megrendelésében. A szembesítés után Melnicsenko őrnagy az újságíróknak elmondta, hogy a főügyészségen lebonyolított eljárás orosz nyelven folyt, mivel Leonyid Danilovics Kucsma nem érti az ukrán nyelvet. Ám nem ő az egyetlen az ukrajnai elnökök sorában, akinek gondjai akadnak az államnyelvvel.
A Kucsmát az elnöki székben követő, a narancsos forradalom során kikényszerített megismételt választásokon hatalomra került Viktor Juscsenko szabadon beszél ugyan ukránul, de – amint arról a HVG 2008. évi 40. számában is olvashatunk – ukrán beszédébe gyakran orosz szavakat, végződéseket kever.
Utódja és druszája, Viktor Janukovics számos alkalommal volt a sajtó céltáblája hiányos ukrán nyelvtudása miatt. Egyik legutóbbi nyelvi bakijáról mi is beszámoltunk.
Legfőbb állami méltóságaink ukrán nyelvi ismereteinek színvonala azért is figyelemre méltó, mert Ukrajna Alkotmányának 103. cikkelye egyértelműen kimondja: „Ukrajna elnökévé Ukrajna állampolgára választható, aki betöltötte a harmincötödik életévét, választójoggal rendelkezik, a választás napját megelőzően tíz éven át Ukrajnában élt, és beszéli az államnyelvet.”
HAI