Október 28. – Az animáció világnapja

116 éve, 1892. október 28-án vetített először rajzolt mozgóképeket a falra egy Émile Reynaud nevű ambiciózus francia mérnök kis párizsi mozijában, ezért 2002-ben az évforduló tiszteletére ezt a napot nevezte ki a Nemzetközi Animációs Szövetség az animáció világnapjának.

Idén már nyolcadik alkalommal rendezik meg Magyarországon október 28-án. 2002 óta tartanak ilyesfajta ünnepet világszerte, a Nemzetközi Animációs Filmművész Szövetség (ASIFA) jóvoltából. Az ok pedig: 1892-ben ezen a napon nyitotta meg kapuit Párizsban az Optikai Színház, Emile Reynaud közreműködésével.

Az animációs technika kezdete a 19. századra tehető. Az első próbálkozások arra, hogy állóképekből mozgóképet készítsenek a fenakisztoszkóp, a zoetróp és a különböző pörgetős füzetek voltak. Az első animációs film Émile Cohl, francia rajzfilmkészítő nevéhez fűződik és 1908-ban készült Fantasmagorie címmel. Az első karakterközpontú animációs filmnek az 1914-es Winsor McCay alkotást a Gertie, a dinoszauruszt tartják.

A 20. században született meg a hangos rajzfilm, amikor már emberi és egyéb hangok, zenei aláfestés, illetve egyéb zörejek társultak a képi látványhoz. Az animáció, mint technika egyébként az állóképek oly mértékű váltakozásának eredménye, amelytől a kép mozogni kezd, a szereplők pedig megelevenednek a szemünk előtt. Egymás után körülbelül 16 képkocka váltakozik egyetlen másodperc alatt.

Ma már számítógépes eszközök is rendelkezésünkre állnak a rajzfilmkészítés során, így egyre élethűbb és profibb mesék születhetnek. A legnagyobb filmstúdiók a Paramount Pictures, a Warner Bros, a Disney és a Pixar. Ezek eleinte 5-10 perces rövidfilmeket készítettek. A legsikeresebb természetesen Walt Disney, akinek 2011-ig több mint ötven egész estés rajzfilmje jelent meg. A legelső, még 1938-ban, a Hófehérke és a hét törpe volt, mellyel nyolc Oscar-díjat nyert.

Magyar viszonylatokban is igencsak van mire büszkének lennünk, hiszen rengeteg neves animációs filmkészítő munkálkodott nálunk. Foky Ottó, akit A legkisebb Ugrifüles, a Misi Mókus kalandjai és a Varjúdombi mesék által ismerhetünk. Dargay Attila, a Lúdas Matyi, a Vuk, a Szaffi, a Pom-Pom meséi, valamint A nagy ho-ho-horgász alkotója. Gémes József, a Mézga család, a Macskafogó és a Vili, a veréb mesék atyja. Mata János, a Kukori és Kotkoda, továbbá a Mikrobi kitalálója. Richly Zsolt, akinek A kockásfülű nyulat, illetve a Kíváncsi Fáncsit köszönhetjük. Ternovszky Béla, aki a Pumuklit, és a Dr. Bubó figurájának otthont adó Kérem a következőt! című rajzfilmsorozatot hozta létre.

Talán a legismertebb magyar név a szakmában Csupó Gáboré, aki többszörös Emmy-díjas alkotó. Részt vett két éven át a hatalmas sikerű Simpson család munkálataiban, saját műve a Fecsegő Tipegők című animációs sorozat, és nem utolsó sorban a Híd Terabithia földjére című mozifilm is az ő nevéhez fűződik.

Forrás: erdély.ma