Honosítási útmutató
Az egyszerűsített, kedvezményes honosítást kérheti a Magyarországon élő és a szomszédos államokban élő mellett a nyugat-európai, tengeren túli kérelmező egyaránt, akinek az új rendelkezések értelmében nem kell igazolnia lakhatását és megélhetését, alkotmányos alapismeretekből sem kell vizsgát tennie, elegendő az igazolt magyar nyelvtudás.
A végrehajtási rendelet új kérelem-nyomtatványt rendszeresít a honosítási és a névmódosítási kérelem benyújtásához, és az ügyintézés három hónapra csökken (természetesen ebbe nem tartoznak bele egyes eljárási cselekmények időtartama, mint például a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama), így átlagosan 4-5 hónapos eljárásra lehet készülni.
Az egyszerűsített honosítási kérelem átvételét megtagadni nem lehet akkor sem, ha a kérelmező a magyar állampolgárságot az eddigi Állampolgársági Törvény alapján is megszerezheti, vagy ha valamennyi feltételt okirattal nem igazol. Az egyszerűsített honosítási eljárás lefolytatása illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentes.
1. Az egyszerűsített honosítási kérelmet (és minden állampolgársági kérelmet) a kérelmező (ideértve a Magyarországon élő kérelmezőt is) lakhelyétől függetlenül, választása szerint bármely
– a települési – fővárosban a kerületi – önkormányzat polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjéhez,
– a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőhöz,
– a magyar konzuli tisztviselőhöz, továbbá
– a Kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez lehet benyújtani. A vonatkozó kormányrendelet értelmében ez a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. A kérelmeket ez esetben a BÁH Regionális Igazgatóságainak ügyfélszolgálatán lehet benyújtani.
Az ügyfelek számára lehetővé válik, hogy a körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőhöz elektronikus úton is, míg a konzuli tisztviselőhöz személyesen és telefonon (a későbbiekben elektronikusan is) időpontot foglalhassanak az egyszerűsített honosítási kérelem benyújtásához.
A Vhr. az egyszerűsített honosítási kérelem és a névmódosítási kérelem benyújtásához új kérelem-nyomtatványt vezet be.
A honosítási kérelem-nyomtatvány adattartalma az egyszerűsített honosítási eljárás megállapított feltételeihez igazodik, így kimaradnak az iskolai végzettségre, a megélhetésre, a magyarországi tartózkodásra vonatkozó eddigi kérdések. Kiegészült ugyanakkor olyan nyilatkozatokkal (a kérelmező büntetlenségére, magyar nyelvtudására, az állampolgársági eskü/fogadalom letételének helyére vonatkozóan), amelyek megléte kötelező.
Nincs változás a tekintetben, hogy az állampolgársági kérelmet továbbra is a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetve a cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője terjesztheti elő. Változatlanul maradt az együtt élő családtagok közös kérelem-benyújtásának lehetősége is.
Az egyszerűsített honosítási kérelem átvételekor a kérelmet átvevőnek a következőket kell vizsgálnia, ellenőriznie:
– a személyazonosságot;
– a kérelem-nyomtatvány adatait egyeztetni kell a csatolt okmányok adataival;
– a magyar nyelvtudás ellenőrzése, igazolása a kérelem-nyomtatványon;
– a kérelem-nyomtatvány saját kezű aláírásának hitelesítése;
– figyelemfelhívás a hiányosságokra és a pótlások szükségességére stb.
Kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban, továbbá, ha honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti, felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.
A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntetőeljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek a BÁH külön hiánypótlási felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását (hiteles fordítást). Célszerű jeleznie a kérelmet átvevőnek, hogy az elbírálás során a BÁH kérhet ilyen igazolást.
Az egyszerűsített honosítási/visszahonosítási kérelemhez csatolandó okiratok köre:
– születési anyakönyvi kivonat;
– a családi állapotot igazoló okirat (házassági, válási). Hajadon/nőtlen kérelmezőnek ilyen nem kell;
– magyarországi lakhellyel rendelkező kérelmezőnek saját kézzel írt önéletrajzot és két db. arcfényképet, kiskorú gyereknek két db. arcfényképet kell csatolnia;
– külföldön élő kérelmezőnek saját kézzel írt önéletrajzot, egy db. arcfényképet, a 14. évét betöltöttnek egy db. arcfényképet kell csatolnia; – a magyarországi származás valószínűsítésére elfogadható okiratok: a csángók saját vagy felmenőik anyakönyvi okmánya, amelyből a családi név és a születési hely alapján valószínűsíthető a magyarországi származás. Ez azonban csak a csángókra vonatkozik.
A mellékletek közül eredetiben vagy hiteles másolatban kell a kérelemhez csatolni a saját születési és a családi állapotot igazoló okiratot, míg a többi eredeti vagy hiteles másolatban bemutatott iratról az átvevő – kézhegyével és pecséttel ellátott – másolatot készít.
Az idegen nyelvű okiratot nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában hiteles magyar nyelvű fordítással, és ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel (aposztillal) ellátva kell a kérelemhez csatolni. Hiteles fordítást – fordítás hitelesítését, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot a Magyar Köztársaság területén csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (a továbbiakban: OFFI) készíthet.
Fontos kiemelni, hogy ha a hiteles fordítást annak készítésére feljogosított külföldi hatóság, szerv vagy személy (bírósági tolmács, közjegyző) készítette, amelynek országával az okiratok kölcsönös elfogadását jogsegélyegyezmény vagy viszonossági gyakorlat biztosítja, a fordítást el kell fogadni.
Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére azokban az országokban, amelyekkel Magyarország jogsegélyszerződést kötött, vagy amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének, felülhitelesítésének mellőzéséről szóló Hágai (Apostille) Egyezménynek.
Tekintettel a fentiekre, a szomszédos államok (Ausztria, Szlovákia, Románia, Horvátország, Szerbia, Szlovénia) által kiállított közokiratok bárminemű felülhitelesítése szükségtelen, Ukrajna esetében a felülhitelesítés mellőzését a Vhr. 3. § (9) bekezdésének új szabálya teszi lehetővé.
A magyar nyelvtudás ellenőrzése és igazolása a kérelem-nyomtatványon. A magyar nyelvtudás ellenőrzése a kérelem átvételekor történhet, nagykorú kérelmező esetében (házaspár esetén mindkét kérelmezővel) a magyar nyelven kitöltött nyomtatvánnyal, a magyar nyelven saját kézzel írt önéletrajzzal kapcsolatban folytatott beszélgetés, illetve az ezekkel összefüggésben feltett kérdések alapján. Nem szükséges külön vizsga- vagy „mentőkérdéseket” feltenni, a közepes szintű magyar nyelvismeret lemérhető az írásbeli és szóbeli megnyilatkozásokból, amelyet a kérelmet átvevő kézjegyével is igazol. Süketnéma esetében az írásbeli kommunikáció indokolt.
A honosítási és visszahonosítási kérelemmel egyidejűleg benyújtható névmódosítási kérelem arra nyújt lehetőséget, hogy a kérelmező a magyar állampolgárság megszerzésével együtt
– visszanyerje családjának egykor – esetenként régies magyar helyesírás szerint – viselt családi nevét (pl. Tovt helyett Tóth)
– elhagyja a magyar névviselési szokásoktól idegen elemeket, pl. a nemre utaló végződést a nevéből vagy a szláv atyai nevet (pl. Vasziljovics), illetve
– utónevének a magyar megfelelőjét (pl. Vaszil helyett László) kérje.
A névmódosítást személyenként, önálló kérelem-nyomtatványon kell kérelmezni. A nyomtatvány eligazítást nyújt a kérelem átvételéhez is azzal, hogy felsorolja a csatolandó okiratokat. Névmódosítással nem változtatható meg a házassági név, a házassági névviselési forma.
A kérelmező saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevének írásmódját korabeli magyar állami hatóság által kiállított okirattal tudja igazolni. A kérelmet alátámasztó okirat elsősorban a kérelmező vagy felmenője magyar anyakönyvi kivonata, továbbá az anyakönyvi bejegyzés alapján kiállított, a személyi adatokat közhitelűen igazoló okmány. Ezek egybeesnek a kérelmező vagy felmenője egykori magyar állampolgárságát igazoló vagy valószínűsítő okiratokkal. A magyar nyelvtől és névviseléstől idegen névelem (pl. az egyes szláv nyelvekben – orosz, ukrán, belarusz – szokásos apai név) vagy nemre utaló végzödés (-ová, -a) elhagyható a névmódosítás keretéhen.
A külföldön anyakönyvezett utónév magyar megfelelőjeként csak a Magyar Tudományos Akadémia által elismert utónévkönyvben megjelölt utónév fogadható el, amely nem mindig egyezik a köztudatban élő névazonossággal.
Palkó István
Kárpátalja