XXIII. Arany Ősz Kórustalálkozó

Técsőn a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezete, valamint a técsői KMKSZ-alapszervezet szervezésében immár huszonharmadik alkalommal került megrendezésre az Arany Ősz Kórustalálkozó, mely a Felső-Tisza-vidék egyik legrangosabb kulturális eseménye.
A járási székhely kultúrházának nagytermében november 4-én zajlott esemény számos érdeklődő délutánját „aranyozta be”, ami nem meglepő, hiszen a közönség előtt megyénk majd mindegyik magyarlakta járásából léptek fel formációk.

A szervezők nevében ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd felkérte őket, hogy egy perces néma csenddel emlékezzenek meg Bányász Erzsébetről, a KMKSZ Técsői Alapszervezetének korábbi elnökéről, aki hosszú éveken keresztül a találkozó szervezésének fáradhatatlan motorja volt. A néma tiszteletadást követően Sari József üdvözölte a közönséget, a megjelent vendégeket és a fellépő előadókat, együtteseket, kórusokat.

Dudar Fanni, Magyarország beregszászi konzulja köszönetet mondott a szíves meghívásért, örömének adva hangot, hogy jelen lehet a kórustalálkozón. A kórusban és énekkarban végzett szolgálat előtte sem ismeretlen – mondta – hiszen a diplomáciai hivatást megelőzően hosszú ideig tevékenykedett különböző kórusokban, így pontosan tudja, hogy a fellépőknél milyen izgalom uralkodhat most a színfalak mögött, ahogy azt is, milyen kemény munka előzhette meg a bemutatót. Az Arany Ősz Kórustalálkozót a kárpátaljai kulturális élet fontos eseményeként értékelte, mely számos értékkel bír. Ennek egyik alapköve a zene, mely kulturális elemként nemcsak a szórakozás célját szolgálja, hanem kivetítője az emberi léleknek és hangulatnak, vagyis az örömnek és a bánatnak is. Dudar Fanni elmondta, hogy az évente megrendezésre kerülő kórustalálkozó jelentősen hozzájárulhat a kárpátaljai magyar kultúra továbbörökítéséhez és megtartásához.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy ezt a kulturális eseményt a szervezet fennállásának kezdetétől rendezik meg, s a kulturális szövetség egyik legrégibb rendezvényének számít. „Nagyon hosszú idő ez, különösen ukrajnai körülmények között, egy olyan országban, ahol a viszonyok nem kedveznek különösebben a kultúrának, s ahol a mindennapos túlélésért küzdő emberek többségének, sajnos, sem ereje, sem ideje, sem pedig pénze nincs kulturális tevékenységre – mondta Kovács Miklós. – Viszont annál inkább elismerést érdemelnek azok, akik még ilyen körülmények között is ragaszkodnak hozzá, hogy fenntartsák a saját kultúrközegüket jelentő kórusokat, s akik a saját maguk és közösségük szórakoztatására összejárva, tevékenységükkel nem pusztán egyszerű települési szerepvállalásra törekszenek, hanem – a sokszor kétségbeejtő körülmények ellenére – hagyományőrzésre és színvonalra is, melyet igyekszenek fent is tartani. Ezt példázzák az itt fellépő formációk is, s örülök, hogy a KMKSZ immár 23 éve szervezeti formát és keretet tud biztosítani a találkozónak, mely tevőlegesen hozzájárul kultúránk megtartásához.”

Köszöntötte a jelenlévőket Petteri Laihonen, a Jyväskyläi Egyetem (Finnország) nyelvésze is, akitől megtudhattuk, hogy nem ez az első útja Kárpátalján. A magyarul is kitűnően beszélő nyelvész jelenleg a közép-finnországi Jyväskyläi Egyetem megbízásából végez a szakterületéhez kötődő kutatómunkát megyénkben. „Kárpátalját megelőzően a Csallóközben és a Székelyföldön is jártam, s külön örültem annak, hogy ez idő alatt lehetőségem volt az Arany Ősz Kórustalálkozóhoz hasonló kulturális eseményeken részt venni. Mindez azt bizonyítja, hogy a „végeken” élénk kulturális tevékenység zajlik, s őszintén kívánom Önöknek, hogy még nagyon sokáig folytathassák mindezt.”

László Károly református lelkész beszédében kiemelte: „Kissé szomorú szívvel állok most Önök előtt, hiszen nemrég emlékeztünk meg az ’56-os forradalom eseményeiről, s egy számunkra, kárpátaljai magyarok számára sikertelen választás emléke is terhel bennünket. Az elkövetkező hetekben a sztálinizmus áldozataira emlékezünk majd. Kedves testvérek! Fölemelkedünk és túlnézünk ezeken a pillanatnyi könnyű szenvedéseken, mert a magyar bátor és erős. Egyet kérek Önöktől: egy nagy tapsot a kárpátaljai reménységnek, a kitartó és a dalos magyaroknak, a XXIII. Arany Ősz Kórustalálkozónak.”

Rácz István római katolikus plébános hangsúlyozta: „Magyarságunkhoz és kultúránkhoz mindig is hozzátartozott az Istenbe vetett hit, s egyházi elöljáróink, valamint királyaink rendszeresen kérték is a Jóisten áldását. Nemzetünk jelenleg sem nélkülözheti az Úr kegyelmét, fohászkodnunk kell hozzá. Az Úr áldását kérem ezért én is megmaradásunkra, valamint a kórustalálkozó résztvevőire, s remélem, hogy jövőre ugyanitt találkozhatunk majd.”

A köszöntőbeszédeket és biztató szavakat követően a fellépőké volt a színpad. Elsőként a Técsői Arany Ősz Művelődési Egylet Népdalkörének női kórusa (vezetője Németh Magdolna) lépett a publikum elé, akik ismeretlen szerzőtől elsőként az 1100 éves Magyarország c. dallamot adták elő. Majd a város mellett magasodó Nereszen-hegy kapcsán A Nereszen alján lakom én c. dal következett. Korábbi kérésekre reagálva ukrán romantikus népdal is helyet kapott a dalcsokorban. Végezetül Engi István kárpátaljai magyar népdalgyűjtő gyűjtéséből mátravidéki dallamok, valamint – tekintettel az „arany őszre” és a szüretre – bordalok hangzottak fel.

A Kristofóri Gyöngyi vezette técsői Nereszen Tánccsoport somogyi csárdást ropott a színpadon. Aknaszlatináról fellépett a művészeti iskola népi zenekara (vezetője Szedlák Zsuzsanna), valamint a Bicse Brigitta vezette Sóvirág Tánccsoport. A Viski Kölcsey Ferenc Középiskolából több csoport is színvonalas műsorral mutatkozott be: Tudósi Tímea vezetésével énekkar és citerazenekar, a Szeles Viktória és Takács Zsuzsanna vezette tánccsoport pedig többek között báli keringővel rukkolt elő. Nagy tetszést aratott a Hadar Irén vezette gyertyánligeti Sarkantyú tánccsoport, mely egyúttal azt is bizonyította, élénk kulturális élet zajlik ezen a szórványvidéki településen. Majd a Magyarországról érkezett nagykállói Naplemente Népdalkör következett, amelynek vezetője, Szabolcsi László a település önkormányzatának jókívánságait tolmácsolta. A nyugdíjasok az énektudás mellett tánctudásukról is bizonyságot tettek. Nagy tetszést aratva mutatkozott be az Aknaszlatinai Művészeti Iskola citerazenekara (vezető: Stercli Edina), valamint a Fehér Mónika vezette Bel Canto Női Kar. Feketéné Egressy Margit vezetésével színvonalas műsorral mutatkozott be a Beregdédai Arany János Nyugdíjasklub énekkara, valamint Rácz István plébános vezetésével a técsői Glória Ifjúsági Együttes. Nagy sikert aratott a Téglásról érkezett, Szikora Csilla vezette Rózsa Népdalegyüttes és Margaréta Énekcsoport, valamint az Ignácz Mária vezette Csalogány Asszonykórus. A Szikora Csilla vezette formációk erdélyi népdalokat, a Csalogány Asszonykórus pedig helyi népdalokat adott elő. Mindhárom formáció előadásának zenei hátterét a Cimborák Népi Zenekar (vezetője Bernáth Ferenc) biztosította: a zenekar később önállóan is színpadra lépett. A sort a Bátyúi Együtt Nyugdíjasklub énekkara zárta, melynek vezetője, Balogh Mária részletesen bemutatta a csoportot. Elmondta, céljaik közé tartozik, hogy a fiataloknak átadják értékeiket, tapasztalataikat, valamint hogy példát mutassanak számukra emberségből, szeretetből, határozottságból, emberi toleranciából, a szülőföldhöz való ragaszkodásból és igaz magyarságból. Az együttes tagja, Szántó Edit a magyar kultúra fontosságát hangsúlyozta: „A magyar kultúra: megtartó erő. És ennek közös nyelve: az anyanyelv. Az anyanyelvünk létünk és megmaradásunk záloga, s ez napjainkban a magyarok számára különösen nagy jelentőséggel bír. Őrizzük, védjük, ápoljuk drága anyanyelvünket, édes kincsünket, mert ha ezt nem tesszük, bezárnak iskoláink, elhallgatnak harangjaink. Ezeket a gondolatokat fogalmazza meg Az ige c. gyönyörű versében Reményik Sándor is, amikor többek között azt mondja: »Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek, És áhítattal ejtsétek a szót. A nyelv ma néktek végső menedéktek, A nyelv ma tündérvár és katakomba. Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek!«”

A szervezők nevében Kékesi Sándor, a KMKSZ Técsői Alapszervezetének elnöke megköszönte a fellépők munkáját, egyúttal a kórusvezetőknek egy-egy szál virágot, emléklapot és Hidi Endre nagydobronyi keramikus által készített kerámiatálat, míg a szervezésben és a műsor levezetésében oroszlánrészt vállalt személyeknek egy-egy szál virágot adott át köszönetként.

Az esemény zárásaként vacsorára került sor a közeli étteremben, ahol alkalom nyílott a közös beszélgetésre, ismerkedésre és nem utolsósorban az éneklésre: a vidám hangulatú magyaros mulatságra az étterem szláv ajkú vendégei joggal lehettek irigyek.

A rendezvényt a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.