Borrell: az uniós tagállamok jóváhagyhatják az EU katonai stratégiáját

Az európai uniós tagállamok vezetői pénteken jóváhagyhatják az EU katonai stratégiáját, az úgynevezett stratégiai iránytűt – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő pénteken a brüsszeli EU-csúcsértekezlet második napjára érkezve.

A stratégiai iránytűnek nevezett intézkedéscsomag kétéves uniós munka eredménye, amely irányvonalakat fektet le az EU biztonság- és védelempolitikájának megerősítésére 2030-ig. Meghatározza például, hogy a tagországok hogyan reagáljanak a jelenlegi és a várható kihívásokra és fenyegetésekre, és lehetővé teszi akár ötezer fős, gyorsan bevethető uniós katonai csapatok létrehozását. Borrell hozzátette: az EU védelmi tervének célja, hogy erősebb partnerré váljon a NATO-n belül.

Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői pénteken egyebek között arról vitáznak, hogy a magas energiaárak leküzdése érdekében milyen reformokat lehetne végrehajtani az energiapiacon.

Alexander De Croo, Belgium miniszterelnöke a találkozóra érkezve azzal érvelt, hogy az EU két dolgot tehet az energiaárak csökkentése érdekében: közösen szerez be gázt, és uniós árplafont vezet be.

„A jelenlegi energiaárak nem valóságosak, tönkreteszik a lakosságot. Nehéz a piaci beavatkozás, de háborús helyzetben rendkívüli lépéseket kell tenni” – húzta alá. Jelezte: Belgium álláspontja egybecseng Spanyolországéval, amely az EU vezetőinek meggyőzése érdekében kampányt folytat e lépések megvalósítására.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy támogatja az említett két indítványt. Ezek a lépések – tette hozzá – biztosítanák, hogy Oroszország ne húzzon hasznot a magas piaci gázárakból. Morawieczki továbbra is az orosz energiaexport tilalma mellett érvelt, sajnálatát kifejezve, hogy Németország és Magyarország ezt nem támogatja.

Janez Jansa szlovén miniszterelnök pénteken úgy nyilatkozott, hogy az orosz energiafüggőség csökkentésének megoldása „a közös európai beszerzések, a közös logisztika, a közös gáztározó kapacitások kiépítése”. Jansa szerint egyik tagország sem ellenzi ezeket az intézkedéseket, de az egyes tagállamok orosz energiától való függősége különböző.

Az energiaár-plafonnal kapcsolatban Sanna Marin finn miniszterelnök azt mondta, hogy a vezetők várhatóan konkrét intézkedéseket fogadnak el, de az Európai Bizottság kulcsszerepet fog játszani ennek meghatározásában.

Forrás: MTI