A nap verse: Finta Éva: Fohász

„Ím itt az ember, aki ért,
és lát, és tudja a helyét,
ha alszik, éber, mint a csend,
térképezi a végtelent,
 és megvet minden ostoba
gőgöt, mosoly az ostora,
érti a múltat, a jövőt,
mit rejtenek a temetők,
a repülésben színjeles,
de gyalog jár, mert így helyes –
míg kitaposná az utat:
segítsd, törékeny öntudat…”
Forrás: Finta Éva: A lét dicsérete, Hatodik síp kiadó, Budapest-Ungvár, 1991