Iskolafóbia – tényleg létezik?

A Dél-Londonban élő Bennél tizenegy éves korában alakult ki a pánikrohamokkal járó „iskolafóbia” – írja a Daily Mail. A középiskola első három évében csak akkor tudott az iskolában maradni, ha édesanyja az autóban várt rá: minden óra után ki is ment hozzá.
Az iskola vezetőjének segítségével, az egyedül töltött idő növelésével végül a negyedik évben sikerült kilábalnia a betegségből, és ma, 17 évesen már jó tanuló, egy zenekarban is játszik. Amanda Egan Diary of a Mummy Misfit címmel írt könyvet erről az időszakról.

„Az első középiskolai napján izzadás és légszomj vett erőt rajta, a terem előtt kellett megvárnom, amíg végez a beiratkozással. Mivel a rohamok minden nap folytatódtak, elvittük orvosi vizsgálatra és pszichológushoz, de semmi eredmény nem volt” – mondja Ben édesanyja. Végül az igazgató jött rá, hogy iskolafóbiáról van szó, mivel előtte már látott ilyen esetet: azt otthoni magántanárokkal „oldották meg”. „Ezt semmiképp nem akartam, mivel Ben egyedüli gyerek, szüksége van rá, hogy társaságban legyen” – magyarázza.

Így maradt az autóban várakozás, amely mellett meg tudta oldani a munkát is, de volt, hogy egy nap alatt egy könyvet is elolvasott. „Sokan azt hitték, hogy Ben csak hisztizik. Azt tanácsolták, hogy állítsam kész tények elé, és hagyjam ott. Én tudtam, hogy nem erről van szó, de sokat gondolkoztam rajta, vajon rosszul neveltem-e a fiamat. Örülök, hogy ma már jól van, nem tudom elképzelni magam a leendő munkahelye előtt várakozva.”
eduline.hu