Lány is lehet királyi fenség

Jóval megszületése előtt „emancipálta” majdani dédunokáját a brit uralkodó.

II. Erzsébet királynő szerdán külön uralkodói pátenst adott ki arról, hogy ha unokája, Vilmos herceg első gyermeke leány lesz, akkor is megillesse őt a királyi fenség megszólítás és a hercegnői rang. Az ügynek az ad aktualitást, hogy Katalin cambridge-i hercegnő – Vilmos hercegnek, Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fiának hitvese – első gyermekét várja.

A szerdán kiadott pátenssel az uralkodó visszavonta saját néhai nagyapja, V. György király 1917-ben kelt dekrétumát, amely gyakorlatilag kizárta a mindenkori trónörökös leányleszármazottait a királyi fenség megszólítás és a hercegi rang kiváltságából.

Az akkori rendelet szerint ugyanis ezek a titulusok csak az uralkodó gyermekeit, az uralkodó fiának gyermekeit, valamint a férfi trónörökös – vagyis a walesi herceg – elsőszülött fiának elsőszülött fiát illették meg. II. Erzsébet királynő szerdai gesztusa szorosan illeszkedik a brit királyi család tagjainak egyenjogúsítását célzó, nagy lendülettel elindult modernizálási folyamathoz.

A konzervatív-liberális brit kormánykoalíció elhatározta, hogy három évszázad után mentesíti a brit trónutódlási törvényeket a vallási diszkriminációtól és a nemek közötti megkülönböztetéstől. A brit kormány kezdeményezését már elfogadta az a 15 másik nemzetközösségi tagország is, amely alkotmányosan a brit uralkodót ismeri el államfőjének, jóllehet a szükséges törvénymódosításokat még jóvá kell hagyni az érintett államok parlamentjeinek.

Az elindított reformfolyamat eredményeképpen Vilmos herceg és Katalin hercegnő első gyermeke nemétől függetlenül mindenképpen örökli majd édesapjától a koronát. Így ha a hercegi házaspárnak az idén leánygyermeke születik, Vilmos után ő lesz az uralkodó, és ha később lesz egy öccse, ő az eddigi szabályokkal ellentétben nem kerülhet majd nővére elé a trónutódlási sorban csak azért, mert fiúnak született.

A történelmi jelentőségű módosítás értelmében ezután az sem lesz akadálya a trónra lépésnek, ha a majdani uralkodó netán katolikus hitű házastársat választ. A holland származású protestáns angol király, III. (Orániai) Vilmos uralkodásának egyik utolsó törvényalkotási aktusaként, 1701-ben kelt trónöröklési törvény, az Act of Settlement – néhány más vonatkozó jogszabállyal együtt – intézkedik a mai napig arról, hogy Angliának ne lehessen katolikus uralkodója, sőt még olyan sem, akinek a házastársa katolikus.