Szikura Józsefre emlékeztek a Rákóczi-főiskolán
Prof. dr. Szikura Józsefről, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola egykori rektoráról emlékeztek meg az intézmény vezetői, munkatársai és diákjai december 7-én.
A néhai rektor ezen a napon töltötte volna be 90. életévét.
A megemlékezésen felszólalt az intézmény rektora is, dr. Csernicskó István, aki beszédében hangsúlyozta, hogy Szikura József azon professzorok közé tartozott, akik önzetlenül segítették a főiskola müködését még annak kezdetekor.
– Amikor felkértük dr. Szikura Józsefet, hogy jöjjön hozzánk tanítani, első szóra igent mondott. Néhány nap múlva pedig már arról egyeztettünk, hogy mikor tudna órákat tartani
– mondta a rektor.
Miután megkoszorúzták az emlékművét, Orosz Ildikó, a főiskola elnöke kihangsúlyozta, hogy Szikura József még akkoriban a Kijevi Botanikus Kert igazgatójaként vállalta el a főiskolán való oktatást. Egy olyan időben, amikor az intézmény nem állt olyan stabil lábakon, mint jelenleg.
Dr. Szikura József 1932. december 7-én született Munkácson. Tanulmányait 1938-ban kezdte a munkácsi római katolikus iskolában, majd Huszton folytatta a Polgári Állami Iskolában. 1946-ban visszatért szülővárosába, s más lehetősége nem lévén, tanulmányait ukrán nyelven folytatta.
1947-ben felvételt nyert a munkácsi mezőgazdasági szakiskolába, melynek befejezése után agronómussegédi oklevelet szerzett.
1950-től az Ungvári Állami Egyetem Biológiai Karának hallgatója. Tanítómestere és mentora id. Fodor István professzor volt.
1957-től 1960-ig az Ungvári Állami Egyetem talajkutató csoportjának fő geobotanikusa. Kárpátalja természetes rétjeit és legelőit tanulmányozta, javaslatokat dolgozott ki azok feljavítására.
1960-tól meghívásos pályázat alapján az Ukrán Tudományos Akadémia (UTA) Központi Botanikus Kertjének munkatársa. Tanulmányozta Közép-Ázsia és Kazahsztán spontán flóráját, azok haszonnövényeit és az Ukrajnába történő betelepítésük lehetőségeit. E tanulmányok alapján írta meg kandidátusi disszertációját, melyet 1967. március 8-án az UTA Botanikai Intézetében sikeresen megvédett, megszerezve a biológiai tudományok kandidátusa tudományos fokozatot. Kutatásait tovább folytatta, s 1982. január 6-án a Szovjet Tudományos Akadémia Központi Botanikai Intézetében megvédte a doktori disszertációját. Tudományos tevékenységéért 1989-ben professzori címet kapott.
1975–1993 között az Ukrán Tudományos Akadémia Központi Botanikus Kertjének osztályvezetője.
1993-tól az UTA Sejtbiológiai és Génsebészeti Kutatóintézetének munkatársa, ahol nemzetközi tudományos projekt keretében a világflóra virágos növényeinek gazdasági felhasználási lehetőségeit is vizsgálták.
Tudományos munkássága elismeréseként 2001. május 7-én a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta. 2008-tól a Moldovai Köztársaság Nemzeti Ökológiai Akadémiája rendes tagja.
Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia (UNTA) Sejtbiológiai és Génsebészeti, valamint Táplálkozási, Biotechnológiai és Genomika Kutatóintézetének is munkatársa, a nevezett intézetek Doktori Disszertációkat Bíráló Bizottságainak a tagja. 157-szer szervezett és vett részt kutató-gyűjtő expedíciókban, többek közt: Észak-keleti-Kárpátokban, Krím és Kola-félszigeten, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Üzbegisztánban, a balti államokban, Belorussziában, Nyugat-Szibériában. Tanulmányozta a balkáni flórát, Dél-Amerika trópusi esőerdőit.
A Sejtbiológiai és Génsebészeti Kutatóintézetben tudományos herbáriumot létesített. Tudományos tevékenysége során – többek között – megalapozta a világflóra virágos növényeinek magbankját 5 000 fajpéldánnyal. Kutatási eredményeit több mint 200 kiadványban és 22 monográfiában jelentették meg.
Dr. Szikura József 2008-tól a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Biológiai Tanszékének vezetője, professzora.
2011-től a Fodor István Természettudományi Kutatóközpont kutatás vezetője és a Rákóczi-főiskola rektora.