A Kárpát-medence épített öröksége a falon
A július 2-ig látogatható Közös tér – Közös örökség, a Kárpát-medence megújuló épített öröksége című tárlaton a közönség tablókon láthatja azokat az épületeket, melyeket a Nemzeti Örökség Program keretében kutattak, újítottak fel, állítottak helyre. A tablókon a fotók mellett az épületek múltjáról, történetéről, a helyreállítási munkákról is olvashatnak az érdeklődők.
Többek között a Marosillyében (Ilie) található Veres-bástya mind szerkezetében, mind homlokzatait, belső tereit illetően teljesen megújult, így jelenleg Bethlen Gábor-emlékházként működik – mondta el Sebestyén József, a kiállítás kurátora, hozzátéve: a műemlék toronyépület a fejedelem szülőházaként ismert. Kiemelte azt is, hogy dokumentálták teljes települések épített örökségét is, egyebek mellett a vajdasági Topolyáét.
A tablókon látható egyebek mellett a csetfalvai református templom, a csíksomlyói Salvator-kápolna, a beregszentmiklósi Telegdi-Rákóczi-várkastély, a viski református templom és harangláb. A vándortárlat a tervek szerint a jövőben egyebek mellett Esztergomban, Füleken és Lendván is látható lesz.
A magyar kormány 1998-ban hirdette meg az értékes épületállomány megóvását, a szellemi hagyományok továbbörökítését célzó Nemzeti Örökség Programot, amelyet az országhatáron túl élő magyar közösségek számára is elérhetővé tettek. A támogatási program 1999-ben indult, az ekkor megkezdett kutatási, állagmegóvási, felújítási és restaurálási munkák által érintett határainkon túli magyar vonatkozású műemlékek száma megközelítette a háromszázat. 2001-től számos helyen adtak át épületeket, a helyi közösségek a Kárpát-medence számos településén vették újból birtokba templomaikat, így a kárpátaljai Csetfalvától a felvidéki Hubón át az erdélyi Gelencéig, a felföldi Abaújszinától a kárpátaljai Huszton át az erdélyi Gyulafehérvárig.
kultura.hu