118 éve született Kulin György

118 éve, 1905. január 28-án született Kulin György magyar csillagász, az Uránia Csillagvizsgáló nyugalmazott igazgatója, a TIT Országos Elnökségének tagja, a magyar csillagászati ismeretterjesztés és az amatőr mozgalom jeles egyénisége.

1905. január 28-án, Nagyszalontán született Kulin Vilmos cipész kisiparos és Tóth Julianna negyedik fiaként. Elemi iskoláit Nagyszalontán végezte, majd az 1920-as évek elején Budapestre ment, és a Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult tovább. Tanulmányait 1924-ben félbeszakította és visszatért szülővárosába. 1927-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakos hallgatója lett, és 1932-ben megszerezte a tanári diplomáját.

1935-ben a budapesti svábhegyi Asztrofizikai Obszervatóriumban kapott munkát. Legfőbb munkaköre a Nap körül keringő, úgynevezett kisbolygók nyomon követése volt. Elsajátította az égitestek pályaszámításának matematikai módszereit, és ebből a tárgykörből írta doktorátusát 1939-ben.

1936 és 1944 között összesen 84 ismeretlen kisbolygót fedezett fel.

Idős korában megérhette, hogy a sok évvel korábban felfedezett kisbolygóinak nevet is adhatott. Először 1936-ban bukkant új égitest-parányra, amely a pontos pályaszámítás után az 1436. sorszámot kapta, majd később elkeresztelte Salonta-nak. Halála után egy általa felfedezett, 3019. sorszámú aszteroida a Kulin nevet kapta. Észlelő munkája során két új üstökösre bukkant (1940-ben és 1942-ben), amelyek az ő nevét viselik, s amelyek a csillagászattörténetben az első magyar felfedezésű üstökösök. Később az elsőről kiderült, hogy kisbolygó. Munkássága révén neve külföldön is ismertté vált: Németországban különleges megfigyelő programra kérték fel, a finn csillagászok rendszeres együttműködést javasoltak számára.

Tudományos tevékenysége mellett az 1940-es évektől egyre többet foglalkozott ismeretterjesztéssel és főként a csillagászat iránt érdeklődők tájékoztatásával.

Már korábban is sok írása jelent meg tudomány-népszerűsítő lapokban és e cikkek visszhangja arra késztette, hogy egy terjedelmesebb könyvben adjon útmutatást az égbolt megismeréséhez, az egyszerűbb távcsövek házi készítéséhez. Az 1941-ben megjelent Távcső világa a magyarországi amatőr csillagászok bibliájává vált, hiszen az érdeklődőket végigvezette az alapfogalmaktól, az optikai tükrök csiszolásának módján át a csillagászati megfigyelésekig. E könyv nyomán bontakozott ki Magyarországon a széles körű műkedvelő csillagászati mozgalom. Az akkori Természettudományi Társulat pedig – felismerve az amatőrök igényeit – Kulin György irányításával „műkedvelő alosztályt” szervezett az érdeklődőknek, sőt folyóiratot is kiadott számukra, Csillagok Világa címmel.

A második világháború után, 1946-ban életre hívta az önálló Magyar Csillagászati Egyesületet (MCSE), majd 1947-ben állami támogatással megszervezte az első nyilvános – a nagyközönség érdeklődését szolgáló – bemutató csillagvizsgálót a Gellérthegyen. A budapesti Uránia Csillagvizsgáló évtizedekig a csillagászat iránt érdeklődők, az amatőrök központja volt. Az Urániában tartott rendezvényeken tudósok, írók, képzőművészek is részt vettek (többek között Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Kodolányi János, Medgyesy Ferenc).

1949-1953-ban Újpesten volt tanár. Tanári munkája közben kitanulta a gyakorlati optika műfogásait. 1953-tól nyugdíjazásáig az Uránia igazgatója volt. 1954-ben létrehozta az Uránia optikai és távcsőépítési műhelyét, s irányításával több tízezer távcső és távcsőoptika készült. Állandó levelezésben állt az amatőr csillagászokkal. Kezdeményezésére alakultak előbb Szentendrén, majd az ország számos vidékén a bemutató csillagvizsgálók. 1963-ban megalakította a Csillagászat Baráti Körét. Nagy része volt a Föld és Ég és a Meteor című folyóiratok megindításában. Szinte élete utolsó hónapjáig dolgozott és még megérhette, hogy 1989 elején a Magyar Csillagászati Egyesület is újjá éledt. Haláláig tagja volt az Élet és Tudomány című folyóirat szerkesztőbizottságának.

Harmincöt könyvet írt vagy szerkesztett, ide számítva az álnéven (Q. G. Lyn) megjelentetett tudományos-fantasztikus regényeit is.

Egyéb jelentős művei: Az élet csillagászati feltételei, A kis csillagász távcsöve, Hogyan készítsünk távcsövet, mikroszkópot? Az ember és a világmindenség, Mit mondanak a csillagok.

Egyik művében így vallott magáról:

„Ha csak annyit mondok, hogy Nagyszalontán születtem, máris nyilvánvaló, hogy bizonyos értelemben elkötelezett élet várt rám. Hiszen innen jött Arany János, Zilahy Lajos, Sinka István. Születésem éve, 1905 pedig azt jelenti, hogy amit átéltem, történelem.”

Forrás: MTI

Nyitókép: Magyar Csillagászati Egyesület