Vasárnapi üzenet: „És eljöve az Úrnak angyala,…” (bírák 6:11-12)

És eljöve az Úrnak angyala, és leüle ama cserfa alatt, a mely Ofrában van, a mely az Abiézer nemzetségéből való Joásé vala, és az ő fia Gedeon épen búzát csépelt a pajtában, hogy megmentse a Midiániták orczája elől. Ekkor megjelenék néki az Úrnak angyala, és monda néki: az Úr veled, erős férfiú! Bírák 6, 11-12

A helyzet, amelyben a történet főszereplőjét: Gedeont találjuk, elég elkeserítő. Lelkileg és gazdaságilag is. Lelkileg azért, mert Izráel népe bálványimádó lett, gazdaságilag azért, mert a bálványimádás büntetéseként megjelenik a midjáni hadsereg, fosztogatja, s az éhhalál szélére sodorja az országot. Nem olyan helyzet ez, amiben az ember nagy terveket szőhet. De megjelenik az Úr angyala, és így köszönti Gedeont: „Az Úr veled van, erős vitéz!” Micsoda köszöntés! Nagyon jól hangzik, nagyon megtisztelő, s mégis nagyon abszurd Gedeon számára. Hiszen az angyal szavai teljesen ellentétben állnak mindazzal, amiben Gedeon éppen benne van. Teljesen ellentétben állnak azzal, ami Gedeont éppen jellemzi. Gedeon kérdezhette volna az angyaltól: Hol látsz te itt vitézt? Kiváltképpen erőset? Itt csak egy rettegő férfi van, aki présházba bújva csépeli a búzát, és próbál valahogy túlélni! Óriási ellentét feszül a köszöntés és Gedeon élete között. És mégis meg kell látnunk, hogy ezek a köszöntő szavak az Úr angyalának a szavai. Ez pedig azt jelenti, hogy igazak! Az angyal nem aszerint szólítja meg Gedeont, ahogyan Gedeon látja önmagát, hanem úgy, ahogyan Isten látja őt! Isten többet lát, mint mi, és sok esetben többet lát bennünk, mint mi magunkban; mert Ő azt is látja, kivé lehetünk vele, általa! Te hogyan látod az életedet? Számolsz-e az élő Istennel?