Meddig akarunk élni? És hogyan?

Hatékony fiatalító eszköz lehet a későn vállalt gyermek. A késői családalapítás is lehet az egyik módja annak, hogy minél tovább fiatalok és aktívak maradjunk. Az egyre öregedő társadalomban ugyanis nagy kihívás lesz, hogy minél tovább egészségesek és munkaképesek legyünk.

Európa valóban kiérdemli a jó öreg kontinens megnevezést: népességéből 2050-ben már 66 millió fő lesz az 55-64 éves korosztály tagja, míg a 15-24 évesek létszáma csak 48 millió lesz. Így a legnagyobb kihívás talán az, hogyan maradhatnak munkaképesek, egészségesek és elsősorban az életükkel elégedettek a régebben már öregnek számító 50-60 évesek. A témával már a HVG Kiadó gondozásában megjelent Korkontollcímű könyvben is részletesen foglalkozik a témával a szerző, Marton István professzor, aki több mint húsz évig volt a MÁV Kórház szülészeti osztály vezetője, jelenleg pedig a korosodás egészségtanával foglalkozó Magyar Healthy Ageing Tudományos Társaság elnöke. (A könyvnek időközben újabb kiadása is megjelent, Meddig akarsz élni?címmel, a Color Studio kiadásában). És ahogy a könyvben Marton professzor is hangsúlyozza, az egészséges öregedést nem lehet elég korán kezdeni, már negyvenesként tudatosan kell alakítanunk életmódunkat egészségünk, aktivitásunk megőrzése érdekében.

Sokféleképpen lehet készülni az aktív idősebb évekre, de jelen cikkünkben azt vesszük gorcső alá, mit jelent a család életében a későn vállalt gyermek. A családalapítás, a későn vállalt gyermek minden problematikájával együtt is az egyik leghatékonyabb fiatalító eszköz, nemcsak mentális, hanem szomatikus, testi szinten is – írja Marton. A professzor tapasztalatai szerint azokban a családokban, ahol 14-16 éves gyerekek mellett születik egy második generációs” baba, az egész családot megfiatalítja az új jövevény. Az idősenn korban szülő nők gyermekük révén fiatalok társaságában forognak, és gondolkodásukban is fiatalabbnak érzik magukat.

Noha az ideális az lenne, ha a nők a húszas éveikben szülnék meg a gyermeküket, ma már egyáltalán nem számít különlegesnek a negyven év fölött járó, első kisbabáját váró nő. A várandósság minden életkorban jelentős hormonális, fizikai és pszichés változásokkal jár: szerencsés esetben a személyiség kiteljesedését, testi és lelki egyensúlyt teremt a kismamákban. Statisztikai tény, hogy a változókor első tüneteit később észlelik azok a nők, akik már egy-két szarkalábbal viselnek nagy pocakot. De a késői anyaság abban is segíthet, hogy a menopauza pszichés tünetei is kevésbé jelentkezzenek. Hiszen ez az időszak az, amit egyébként a női szerep elvesztése miatti aggodalommal és keserűséggel élnek meg a hölgyek, ám, ha mondjuk egy gyermekről kell gondoskodniuk, kevésbé foglakoznak a „maguk bajával.” Sokat segíthet az is, hogy a gyerek révén az idősebb korú asszonyok fiatalabbak társaságában forognak, így gondolkodásukban is fiatalabbnak érzik magukat. A változókor tüneteit könnyebben viselik, mert náluk nem az a központi kérdés, hogyan őrizzék meg a fiatalosságukat, hanem az, melyik játszótérre vigyék a gyereket.

A menopauza negatív megítélése egyébként főleg a nyugati társadalmakra jellemző, egyes kultúrák viszont pozitívan értékelik az asszonyok változókor utáni életét. Az arab világban például a havi vérzés végleges elmúlásával a nők új státuszba kerülnek: a szigorú vallási kötöttségek, amik addig a diszkriminációjukhoz vezettek, megszűnnek: ettől kezdve mutatkozhatnak férfiak társaságában, sőt együtt is dohányozhatnak velük. Megfigyelések szerint – többek között Marcha Flint amerikai antropológus írt tanulmányt e témáról – az előbb említett nőknél is kevesebb funkcionális zavar figyelhető meg a változókor alatt, amit a kutató a nők jobb társadalmi helyzetbe kerülésével magyaráz.

A negyvenes, vagy még idősebb nők anyává válásakor azonban nem árt gondolni arra is, hogya későn érkezett gyermeket is fel kell nevelni. Ugyanakkor fizikailag ma már a nők nagyon sokat tehetnek azért, hogy jó kondíciójuk, teljesítőképességük tovább megmaradjon. S azt se felejtsük, hogy a hosszabb várható élettartam miatt ma már egy negyvenéves nő a nyolcvanadik születésnapját is megünnepelheti, vagyis még az unokája megszületését is bőven megérheti.

Szőczei Beáta szülész-nőgyógyász azt mondja, mindenképpen figyelembe kell venni a késői terhességeknél, hogy az évek múlásával egyre nagyobb az esély a kromoszóma-rendellenességekre: a kor előrehaladtával a kromoszómák sérülékenyebbé válnak. Egyébként, hogy hol húzódik az a felső korhatár, amikor a terhesség még bevállalható, a szülész-nőgyógyász szerint egyáltalán nem csak biológiai tényezők függvénye – számítanak a társadalmi, szociális és egyéb körülmények is –, ezért merev határvonalat értelmetlen lenne kijelölni. Bár az kétségtelen, hogy a fizikai korlátok határt szabhatnak a gyerek utáni vágynak, hiszen a megtermékenyülésre képes petesejtek száma az évek gyarapodásával egyre csökken, negyven év körül drasztikusan a töredékére apad, végül a változókor lezajlásával meg is szűnik. Ezért a halogatóknak – bármilyen okból teszik is ezt –, tisztában kell lenniük azzal, hogy az idős anyai életkorban gyakrabban válik szükségessé a mesterséges megtermékenyítés, amely – a tévhittel szemben – nemcsak az anyai, hanem az apai életkorral járó elváltozások következménye is. Mégis, napjainkban a korszerű terhesgondozás és szülészeti ellátás révén negyven év felett is biztonsággal kihordható a terhesség: 35 éven felül genetikai tanácsadás, vizsgálatok elvégzése szükséges a már említett kromoszóma-rendellenességek nagyobb előfordulási esélye miatt. Marton professzor szerint sokan eltúlozzák kromoszóma-rendellenességek veszélyét, noha ez a 35 éves nőknél 0,3 százalék, de még a 40 éves nőknél is elmarad az 1 százaléktól a kockázat. Nem beszélve arról, hogy ma már komplex szűrővizsgálatok vannak, száz asszony közül például 94-nél nagy valószínűséggel kizárhatók a rendellenességek, elsősorban a Down-kór.

A fiatalító hatások túl más előnye is lehet a későn vállalt gyermeknek. Két éve, 35 ezer gyerekkel végzett kísérletben mutatták ki ausztrál kutatók, hogy minél érettebb korú az anya, annál nagyobb az esélye annak, hogy a gyermeke a társainál intelligensebb lesz. Akkor a szakemberek a genetikai adottságok és a szociális háttér kombinációjában látták ennek okát. Bár a jelenség valódi magyarázata még mindig várat magára, az a feltevés, hogy az idősebb párok gyermekei több odafigyelést, törődést és türelmet kapnak, s ezért is értelmesebbek a korosztályuknál, valószínűleg része az igazságnak.

Forrás: hvg.hu