Befejezi

Van, hogy az érezzük, nincs tovább. Hogy ennyi volt, menthetetlenek vagyunk. Elmúlt az első szeretet, elszúrtam, feladta Isten. Elesek, felállok, elesek, mintha visszafelé haladnék. Nem tudok változni, nem tudok tovább menni. Feladom. Igen, mi emberek feladunk dolgokat. Félbehagyunk. Lelkesen elkezdünk valamit, szívvel-lélekkel, aztán valahogy alábbhagy a nagy lendület, majd lassan feladjuk, a körülmények és az érzések megfojtják a tetteinket, a változtatni akarást, a céljainkat. Lehet, hogy azt hisszük, nincs rá elég erőnk, lehet, hogy azt érezzük, nem vagyunk elég jó hozzá, sőt, el sem kellett volna kezdenünk. Lehet, hogy azt érezzük, egyedül nem megy. Tudod mi? Igazunk van. Feladjuk, mert egyedül nem megy.

De Isten nem ember. Ő ha valamit elkezd, akkor be is fejezi. Ugyanazzal a lendülettel, ugyanazzal a szeretettel, szívvel-lélekkel. Nem adja fel, soha, egy pillanatra se. Nem változik. Nincs olyan, hogy elege van, nincs olyan, hogy nem képes rá, nincs olyan, hogy elenged. Elhívott téged, kiválasztott, megragadott. Meghalt érted. Elkezdte benned a jó munkát. És nem fogja félbehagyni, nem fogja feladni, akkor se, ha te igen. Be fogja fejezni. Ha te is akarod.

„…aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára.” Filippi 1:6
Forrás: Újragondoló