Nem engedik ki Görögországot az eurózónából

Új mentőcsomag kell Görögországnak, erről tárgyaltak legnagyobb titokban Luxembourgban az EU nagyjai és pénzügyi vezetői.

A Görögország számára egy éve összetákolt 110 milliárd eurós mentőprogram nem működik, új tervre lesz szükség, de arról szó sem lehet, hogy a dél-európai ország kilépjen az eurózónából és újra bevezesse a drachmát. Ez derült ki a péntek este titokban megtartott luxembourgi találkozón, amelyen csak a német, a francia, az olasz és a spanyol pénzügyminiszter vett részt.

Az eurózóna elnöke, Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő szervezte meg az eszmecserét, amelyre meghívták a görög pénzügyminisztert, az európai jegybank elnökét és az uniós pénzügyi biztost is – kinek szóvivője még a tanácskozás kezdete előtt is azt hangoztatta, nem hallott semmilyen egyeztetésről sem. Igaz, az eurózóna többi tagállamát sem avatták be, a valutazónán kívüliek pedig valóban nem sejtettek semmit.

Mindez egyébként az előestéjén történt a szombati brüsszeli rendezvénynek, amelyen Európa napját ünnepelték az Európai Tanácsnak a polgárok előtt megnyitott épületében, ahol a magyar standok is az uniós vívmányokat és uniós egységet igyekeztek jelképezni. Az eurózóna és a EU pénzügyminiszterei egy bő hét múlva rendes ülést tartanak Brüsszelben, s akkor a nagy tagországok nyilván beszámolnak róla, milyen döntést gondolnának kívánatosnak.

A titkos találkozó nemcsak titkossága miatt kavart vihart, hanem azért is, mert a Spiegel internetes változata úgy értesült, hogy a megbeszélésen tisztázzák, miként lép ki Görögország az eurózónából. Az értesülést minden érintett azonnal cáfolni igyekezett, s a német kormány ennek érdekében közzétett egy bizalmas iratot, amely az esetleges athéni döntés drámai hatását ecsetelte. Ezt érthették félre a hetilap munkatársai, bár az utóbbi hetekben Berlinben is egyre több szó esett arról, hogyan kéne kezelni a mindinkább kezelhetetlennek látszó görög adósságot. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU programja ugyanis nem működik, hiszen a súlyos recesszióba taszított Athén képtelen elérni a költségvetési hiánynak a nemzeti össztermékhez (GDP) viszonyított arányát. Utóbbinak a zsugorodása miatt a kisebb hiány is nagyobbnak látszik. A tavalyra tervezett 8,1 százalékos GDP-arányos deficit 10,5 százalék lett. Vagyis további megszorításokra lenne szükség, amelyek viszont tovább csökkentik a GDP-t.

– Nyilvánvaló, hogy Görögországnak új terv kell – mondta Juncker újságíróknak, de hozzátette, nincs szó a GDP 150 százalékára rugó államadósság átütemezéséről, amit azonban a piac elkerülhetetlennek tart. Ám egyes elemzők a hétvégén már elővették a 2003-as uruguayi példát. A dél-amerikai ország a befektetőkkel úgy tudott megállapodni, hogy az alku után harminc nappal újra a piacról finanszírozhatta magát.

A görögök attól tartanak, ha most átütemezést kérnének, akkor tíz-tizenöt évre kizárnák magukat a piacokról, holott jövőre már ismét onnan finanszíroznák magukat. Egyelőre azonban olyan magas a hozamigény, hogy ez lehetetlennek látszik. Elképzelhető tehát, hogy a befektetőket ösztönző elemekkel vennék rá a hitelstruktúra átalakítására, s az államkötvények jelenlegi tulajdonosai olyan papírokra válthatnának át, amelyek például a görög gazdaság növekedésének fényében egyre nagyobb hozamot garantálnának, így nem kellene most nagy veszteséget elkönyvelniük.

Az új terv, amiről Juncker beszél, egyelőre nem ennyire kreatív, inkább azt feltételezi, hogy Görögország további kedvezményeket kapna, például 2014 helyett csak később kellene teljesítenie a háromszázalékos uniós deficitcélt, újabb hitelt kapna az EU-tól, amelynek ideiglenes mentőalapja frissen kibocsátott kötvényeket venne, az uniós hitel lejáratát kitolnák, kamatát tovább mérsékelnék.

Az utóbbi két kedvezményt egyszer már megadták Athénnak. Ám az új tervhez a mentőcsomagok legnagyobb finanszírozójának, Németországnak is hozzá kell járulnia, miközben a szavazók mind igesebben nézik, ahogy adóeuróik más országokba vándorolnak. S áprilisban a finn polgárok is jelezték, egyre kevésbé támogatják a segélyek folyósítását. Ezért kezdték emlegetni Berlinben az átütemezést, bár ha ennek következtében a görög állampírokból korábban bevásároló német bankok nagy veszteséget kénytelenek elszenvedni, akkor megint csak felmerülhet, nem az adófizetők pénzéből kell-e a bankokat felkarolni.

Az ülésen érintették a portugál helyzetet, valamint beszélgettek arról, vajon ki váltsa Trichet jegybankelnököt októbertől az EKB élén. Esélyesnek az olasz Mario Draghi látszik. De a görögök nélküli eurózónáról nem volt szó. S ennek oka lényegében az, ami a német bizalmas iratban is szerepelt, hogy a drachma visszatérését akár ötven százalékos leértékelődés kísérhetné. – Ennél az átütemezés is jobb – mondta Bruno Colmant, a Leuveni Katolikus Egyetem professzora, hozzátéve, hogy a kilépés a valutaövezetből hiperinflációt okozna, „rettenetes hatásokkal”.

Forrás: nol.hu