Tévhitek a napozásról
Az erős napsütés, UV-sugárzás nyáron könnyedén árthat a bőr egészségének. Sokan veszik félvállról a bőr védelmét, rengetegen élnek tévhitben a napozást illetően. Itt az ideje, hogy eloszlassuk a legnagyobb félreértéseket!
Bőrünk állapotát a környezeti hatások is befolyásolják, ezért évszaktól függően is változik a bőrápolás mikéntje. Nyáron elsősorban a napégés megelőzésére kell odafigyelnünk, aminek alapszabálya a megfelelő öltözködés (kalap, UV-szűrős ruha), tűző nap esetén a szabadban tartózkodás mérséklése, valamint a bőrtípusunknak megfelelő, kellő UV-védelmet nyújtó készítmények alkalmazása a napfénynek kitett bőrfelületen. Az egyszerű szabályok ellenére is rengeteg tévhit, mendemonda kering a napozás körül, amit most eloszlatunk!
1. A bőrünket fokozatosan hozzá kell szoktatni az UV-sugárzáshoz
„Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy nyáron a bőrünket fokozatosan hozzá kell szoktatni az UV-sugárzáshoz. Sokan, mielőtt nyaralni mennének, előtte elkezdenek napozni vagy szoláriumozni. Valójában hiába van valaki már valamennyire lebarnulva, ugyanúgy le tud égni a tűző napon. Maga a napozás fogalma eleve azt jelenti, hogy hosszabb időre kitesszük magunkat a nap hatásának, és megfelelő védelem nélkül ennek biztosan lehetnek rövid- és/vagy hosszútávú káros hatásai” – mondja Dr. Baltás Eszter, bőrgyógyász.
2. Azért kell napozni, hogy ne alakuljon ki D-vitamin hiány a szervezetünkben
Ez sem állja meg a helyét, hiszen a D-vitamin táplálékkal vagy kapszulában is bevihető, illetve csekélyebb mértékű napfény is elegendő a termelődéséhez.
3. Ha felhős az ég, nem kell napvédelem
A napsugarak nagy része áthalad a felhőkön, csak nem azok, amelyek a látható spektrumon belül vannak. Így felhős időben is ugyanúgy leéghetünk, és ugyanolyan esélyünk van a bőrkárosodásra is.
4. A barnább bőrűeknek nem kell naptej
Sokan nyár közepe után már alig használnak fényvédő krémet, mert tévesen azt gondolják, hogy a megszerzett barnaság megvédi őket a kockázatoktól. Tény, hogy a csokoládé színűre barnult bőr nehezebben ég le, de a napvédő krém elsődleges feladata nem is a leégés, hanem a bőrrákkal szembeni védelem, amelynek lehetősége lebarnult bőr esetén is ugyanúgy fennáll.
5. 15 óra után nem kell fényvédő
„Ha tehetjük, keressük az árnyékot: a közvetlen, tűző napfénytől mindenféleképpen óvni kell a bőrünket. Azokban a napszakokban különösen, amikor a legerősebb az UV-sugárzás. Korábban úgy gondoltuk, hogy 11-15 óra között szükséges a fokozott odafigyelés, viszont kánikulában 10-16 óra között, vagy akár egész nap is erős lehet az UV-sugárzás” – javasolja Dr. Baltás Eszter, bőrgyógyász.
6. Csak nyáron lehetnek károsak az UV sugarak
Hiba azt gondolni, hogy a napsütés télen nem károsíthatja a bőrt. A káros UV-sugarak valójában egész évben jelen vannak, csak a mennyiségük változik. Az UV-sugarak három kategóriába sorolhatók: UVA-, UVB- és UVC-sugarak. Utóbbiakat a légkör elnyeli, még mielőtt elérnék a földfelszínt.
A barnulásért (rosszabb esetben pedig a leégésért) felelős UVB-sugárzás nyáron a legmagasabb, az UVA-sugárzás pedig egész évben jelen van. Az UVA-sugarak mélyebben képesek behatolni az epidermiszbe, mint az UVB-sugarak. Ezáltal pedig a bőröregedés legfőbb kiváltó okai.
A tudományos kutatások szerint az UVA-sugarak képesek áthatolni a felhőkön, a ködön, az üveg- és más fényvisszaverő felületeken is, mint például a tömegközlekedési eszközök ablakain. Összefoglalva tehát nappal jelen vannak az UVA sugarak is – így bár télen kevésbé erősen süt a nap, mint nyáron, mégis, a bőr védelme ilyenkor is fontos.