Londoni elemzők: Ukrajna is bajba kerülhet Ciprus miatt

A ciprusi mentőcsomag összeállításakor a ciprusi bankok orosz betéteseire figyeltek leginkább, pedig a program sokkal nagyobb pénzügyi kockázatot jelenthet Ukrajnának – vélték csütörtöki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai szerint önmagában nem meglepő, hogy a „ciprusi járvány” terjedésétől Ukrajna esetében jóval kevésbé tartanak a piaci szereplők, mint Oroszország esetében. Becslések szerint a ciprusi bankokban tartott orosz betétek értéke elérheti ugyanis a 30 milliárd dollárt, az ukrán bankbetéteké azonban legfeljebb 1-3 milliárd dollár között lehet.

A Capital Economics szakértői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a ciprusi mentőcsomagból Oroszországra és Ukrajnára háruló legnagyobb problémát nem a betéteken keletkező veszteségek, hanem a ciprusi tőkekorlátozások miatt az üzleti tranzakciókban várható fennakadások jelenthetik, és ebből a szempontból Ukrajna sokkal sebezhetőbb, mint Oroszország.

Az orosz és az ukrán üzleti vállalkozások „adóoptimalizálási” megfontolásokból egyaránt Ciprust használják importszámláik kiegyenlítéséhez és az export ellenértékének beszedéséhez kapcsolódó pénzügyi tranzakcióik lebonyolításához. Amikor azonban az exporttranzakciókból befolyó pénzek visszaáramlanak Oroszországba és Ukrajnába, nem a folyó fizetési egyenlegben tűnnek fel exportbevételként, hanem a tőkemérlegben közvetlen külföldi befektetéséként.

Ez magyarázza, hogy miért az apró Ciprus az ukrán gazdaság legnagyobb működőtőke-forrása, az Ukrajnába áramló közvetlen külföldi befektetések teljes értékének 30 százaléka körüli részesedéssel – írják a Capital Economics szakértőinek csütörtöki elemzésében.

A ház közgazdászai szerint a ciprusi tőkekorlátozások bevezetése erre a tőkebeáramlásra jelent kockázatot, ami annál is nagyobb veszély, mivel Ukrajna már most is fizetésimérleg-válság szélén áll.

Az ukrán folyómérleg-hiány jelenleg a hazai össztermék (GDP) 8 százaléka, ami Ukrajna esetében rekord, ráadásul Ukrajna külső adósságállományából csak idén 55 milliárd dollárnyi válik esedékessé. A Capital Economics londoni közgazdászainak becslése szerint a következő tizenkét hónapban Ukrajna teljes külső finanszírozási igénye megközelíti az éves GDP-érték 40 százalékát.

A cég elemzői hangsúlyozzák, hogy mindeközben Ukrajna devizatartaléka a háromhavi importszámla kiegyenlítéséhez elégséges szint alá csökkent, márpedig ez a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ajánlásában szereplő minimális tartalékfedezeti szint.

Mindezt tetézi, hogy az ukrán gazdaság a tavalyi év végén ismét recesszióba süllyedt, viszont az Ukrajnát sújtó összes probléma ellenére nem haladnak a tárgyalások az IMF-fel az új finanszírozási programról.

A ház szerint mindebből az következik, hogy bár a ciprusi bankbetétekre kirótt illeték valószínűleg csak korlátozott hatást gyakorol az ukrán gazdaságra, a ciprusi válság azonban elegendő lehet ahhoz, hogy Ukrajnát is pénzügyi válságba sodorja.