Kárpátalja anno: Makkosjánosi: pászkaszentelés

Húsvétvasárnap a római – és a görögkatolikus egyházban pászkát szentelnek a hívek. Régen az asszonyok a szentelendő húsvéti kosarat vagy szombat este, vagy kora reggel készítették el. A bárányhús utánzására- melyet a zsidók az egyiptomi kivonuláskor ettek – sonka, kolbász és szalonna került a kosárba. Ezen kívül vajat, sárgatúrót, tojást, sót és pászkát és bort is szenteltek.
A pászkát- azaz húsvéti kenyeret – külön, csak erre a célra használt tepsiben sütötték, tetejét kereszttel és egyéb motívumokkal díszítették. A tojás az életet és a feltámadást szimbolizálta, fehéren és hagymával festve is került belőle a kosárba.
Maga a kosár is csak húsvét vasárnap volt használva. A bele tett szentelményeket kendővel takarták le, melyre azt hímezték, hogy „Feltámadt Krisztus!”.
Forrás: Kisfalusi János: Ünnepi népszokások a Keleti Egyházban, 1995