Könyvbemutatót tartottak a beregszászi Ortutay-központban
A beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ adott otthont november 16-án a Bendász-hagyatéksorozat negyedik kötetét bemutató rendezvénynek.
Bendász István (1903–1991) görögkatolikus kanonok, egyháztörténész egész életében gyűjtötte a Munkácsi Egyházmegyére vonatkozó adatokat, számos tanulmányt írt az egyházmegye történetéről. Mintegy 10000 kötetes könyvtárat alakított ki otthonában, emellett jelentős irat-, újság- és fényképgyűjteménnyel rendelkezett.
Munkásságát fia, Bendász Dániel folytatta tovább, aki ezt a jelentős családi örökséget 2019-ben átadta a Bendász István Görögkatolikus Könyvtár és Levéltár számára. Ezt tekintjük Bendász-hagyatéknak.
Az elmúlt három évben a Bendász-könyvtár a hagyaték több anyagát is feldolgozta, és Bendász-hagyatéksorozat formájában megjelentette.
A most elkészült kiadvány a sorozat negyedik kötete.
„A MUNKÁCSI GÖRÖGKATOLIKUS EGYHÁZMEGYE PAPJAINAK ÉLETRAJZI ADATAI a legrégibb időktől a szovjetek általi önkényes megszüntetésig, azaz 1949-ig.”
Bendász István ezzel a címmel készítette el a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye történelmi papi névtárát, melyet életművének is tekinthetünk, hiszen a több mint 7500 papi életrajzot tartalmazó adattáron 1943-tól egészen haláláig dolgozott, folyamatosan bővítve azt. Tevékenységét a szovjet egyházüldözés időszakában sem hagyta abba, a gyűjtést akkor titokban végezte, s az adattárat gondosan elrejtette a kommunista hatóságok elől. Halála után munkásságát fia, Bendász Dániel folytatta tovább.
Az évtizedek viszontagságait magukon viselő adatlapok közül sok megsárgult, töredezett és kopott, s nem egy el is veszett.
Bendász István az 1980-as évek folyamán szerette volna megjelentetni a gyűjteményét, a megvalósulásig azonban nem sikerült eljutnia. A Kárpátaljai Szövetség jóvoltából 2020-ban kezdett hozzá a Bendász István Görögkatolikus Könyvtár és Levéltár a papi adatlapok rendszerezéséhez, katalogizáláshoz és a papi biográfiák elkészítéséhez. A három évig tartó munka folyamán 7517 papi adatlapot és közel kétszáz oldal levelezést sikerült feldolgozni, majd könyv formájába rendezni.
Az így megjelentetett kötet annak a bizonyítéka, hogy a görögkatolikus egyháznak évszázadok óta meghatározó szerepe volt abban a régióban, mely a Kárpátok déli és nyugati lejtőivel, valamint a mai kárpátaljai területtel együtt a magyar államalapítástól számítva a Magyar Királysághoz tartozott, s ahol 1771-ben megalapították a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyét, mely 13 vármegye görögkatolikusai felett gyakorolta joghatóságát.
A könyvbemutató kezdetén Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye helynöke köszöntötte az egybegyűlteket, aki a görögkatolikus hagyomány szerint az aznap kezdődő karácsony előtti böjti időszak jegyében meggyújtotta az adventi koszorú első gyertyáját is.
Ezt követően Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja szólt a résztvevőkhöz. Kiemelte a kötet jelentőségét, melynek nyomdai munkálatait az ungvári főkonzulátus és a magyar kormány támogatta.
A továbbiakban dr. Molnár D. Erzsébet történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszék docensének moderálása mellett folytatódott a program.
Először dr. Janka György egyháztörténész, okleveles levéltáros, a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Főiskola tanára méltatta a kiadványt. Emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a Munkácsi Egyházmegye valaha 13 vármegye területét ölelte fel, s több mint 700 parókián látták el a híveket. Az itt élő papok életrajzát feldolgozó kötet jelentősége abban rejlik, hogy a benne található adatok számos kutatási terület – legyen az egyháztörténeti, társadalmi, genealógiai – alapját képezhetik.
Dr. Szakál Imre történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének docense gondviselésszerűnek nevezte a gyűjtés 1943. évi megkezdését, hiszen 1944-től több évtizednyi viszontagság várt a kárpátaljai görögkatolikusokra. A kötet annak a bizonyítéka, hogy a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyének van emlékezetkultúrája.
Ezután dr. Molnár D. Erzsébet a kötet szerzőivel, Marosi István görögkatolikus áldozópappal, az Ortutay-szakkollégium vezetőjével és Marosi Anitával, a Bendász-könyvtár vezetőjével beszélgetett a könyv megírásának körülményeiről és szempontjairól. Olyan témákat vettek sorra, mint az életrajzi adatokat tartalmazó „kutyanyelvek” eredete, azok megőrzése a szovjet időkben, az állapotuk, a rendezésük során felmerülő problémák, a könyvben felhasznált képek forrásai. Emellett szóba került a hagyatéksorozat folytatásának terve is.
A könyvbemutató utolsó felszólalója Béres Péter, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye általános helynöke volt. Elismerését fejezte ki a szerzőknek az elvégzett munkáért. Tolmácsolta Luscsák Nílus megyéspüspök köszönetét, aki főpapi oklevélben részesítette Marosi Anita szerzőt.
A könyvbemutató hivatalos programja után vacsora következett, melyen kötetlen formában tovább beszélgethettek a jelenlévők, valamint megtekinthették azt a kiállítást, melyet Bendász István egykori használati tárgyaiból és a papi névtár megírásához felhasznált iratokból állítottak össze a szervezők.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma