GULÁG-GUPVI Kutatók Nemzetközi Fóruma Beregszászban
Kutatás, tényfeltárás, emlékezetpolitika – ismét Beregszász adott helyet a GULÁG-GUPVI Kutatók Nemzetközi Fórumának. A nemzetközi tudományos emlékkonferenciát november 17-én az Európa-Magyar Házban szervezte meg a Szolyvai Emlékparkbizottság, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet és az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének (UNE UMOTI) Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszéke.
A program kezdetén dr. Tóth Mihály alkotmányjogász, az emlékkonferencia elnöke, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke összegezte a bizottság elmúlt évi munkásságát.
Kiemelte, hogy a vállalt kötelezettségeik közül – kegyeleti tevékenység, kutatás-ismeretterjesztés és rehabilitáció – kettőt sikeresen tudtak folytatni, ám a rehabilitációt 2023-ban sem sikerült elérni. Mint mondta,
az ukrán állam a 79 évvel ezelőtti tragédia személyi jóvátételét ismét elutasította.
Dr. Tóth Mihály ugyanakkor beszámolt arról, hogy az emlékparkot sikeresen üzemeltetik, a terepet állandóan rendezik. 2022-ben újabb emléktáblával bővült az egykori szolyvai láger területén létrehozott emlékpark, ugyanakkor a kegyeleti hely látogatóinak száma csökkent.
Az alkalmon egy perces néma csenddel emlékeztek meg a málenkij robot és a 2022 februárja óta tartó orosz–ukrán háború áldozatairól. Ezt követően Dávid Árpád mezőgecsei református lelkész és Marosi István görögkatolikus áldozópap mondott imát.
Felszólalt Stifter Ádám, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának keleti kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára. Elmondta, hogy megtiszteltetésnek érzi azt, hogy részt vehet a konferencián. Kiemelte, hogy fontos a XX. század tragédiáival – így a málenkij robottal is – foglalkozni, kutatni, a témában publikálni. Aláhúzta a kutatómunka emberi oldalát, szavai szerint számtalan család viseli ezeknek a tragédiáknak a nyomait.
„Őszintén vallom, hogy ezzel foglalkozni kell. Egyrészt történelmi kötelességünk, másrészt kötelességünk azért is, hogy ápoljuk az elesettek emlékét, és hogy tanulhassunk a múltból, hogy a jelenben és a jövőben ne történhessenek olyan jogsértések és tragédiák, mint amik megtörténtek a XX. században”
– fejtette ki.
Az előadások sorát dr. Zékány Krisztina nyelvész, az UNE UMOTI Magyar Filológia Tanszékének vezetője kezdte meg, aki ismertette a tavalyi emlékkonferencia kötetét. Ezt követően dr. Molnár D. Erzsébet történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docense, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont Intézeti igazgatója tartott előadást a kárpátaljai GUPVI-foglyok hazatérésének körülményeiről. A következő prezentációt habil. dr. Váradi Natália történész, a Rákóczi-főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docense tartotta meg Élet a szovjet elnyomás árnyékában Kárpátalján címmel.
Ezután dr. Zubánics László történész, az UNE UMOTI Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszékének vezetője szülőfalujáról, Gutról értekezett a megszálló rendszerek törésvonalainak ismeretében.
Dr. Dupka György történész, a Szolyvai Emlékpark kutatóműhelyének vezetője, a bizottság felelős titkára Validációs tapasztalatok a szovjet fogságba került Ung-vidékiek kapcsán az MNL-adatállományának tükrében címmel tartott előadást.
A prezentációk sorát Marosi István görögkatolikus áldozópap, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója, egyháztörténész folytatta, aki a 70 éve meggyilkolt Orosz Péter bilkei görögkatolikus pap életútját, valamint a görögkatolikus egyházüldözés kezdeti időszakát taglalta.
Bimba Brigitta, a Debreceni Egyetem Történelem és Néprajzi Doktori Iskolájának abszolvált hallgatója Anyaság és gyermeknevelés a GULAG-GUPVI táboraiban és a száműzetés helyein című munkáját mutatta be.
Meskó János ungvári helytörténész, a Szolyvai Emlékparkbizottság Munkácsi várban elhelyezett GULÁG-GUPVI állandó kiállításának megbízott igazgatója boldog Romzsa Tódor görögkatolikus püspök vértanú utolsó napjairól értekezett.
Dupka Nándor, az UNE PhD-hallgatójának Pásztor Ferenc beregszászi római katolikus plébános, vikárius, vértanú emlékezete című munkáját, valamint Kovács Sándor turisztikai szakíró, helytörténeti kutató A szovjet rezsim által meggyalázott és elpusztított magyar emlékek Beregvidéken című tanulmányát Zubánics László ismertette.
Dr. Botlik József történész Adalékok Demkó Mihály és Földesi Gyula magyar országgyűlési képviselők meghurcoltatásához című dolgozatát, dr. Havasi János lágerkutató, újságíró, dokumentumfilmes A hadisírkutatás emberi jogi és nemzetközi jogi vonatkozásai című írását, illetve Hangácsi István, a Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület elnökének Honvédek keresztjei, sírkertjei Kárpátalján a Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület gondozásában című előadását Dupka György foglalta össze.
Az előadásokat fórum zárta le, a program koszorúzással ért véget.
A konferencia a Bethlen Gábor Alap főtámogatásával valósult meg a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága valamint a Kárpátaljai Szövetség együttműködésével.
Szabó Kata
Fotók: Kárpátalja.ma