Április 15-től itt az ingatlanadó
Bevezették, és egyes szakértők szerint a lakosság máris azt fontolgatja, miként bújhatna ki a megfizetése alól.
Mint ismeretes, lakások esetében 120 négyzetméter, családi házaknál 250 négyzetméter alapterületig nem kell adót fizetni. Lakások esetében 120 és 240 m2, családi házaknál 250 és 500 m2 között négyzetméterenként a minimálbér 1 százalékában határozták meg az ingatlanadó mértékét. Január 1-jétől a havi minimálbér 1147 hrivnyát tesz ki, ilymódon az adó mértéke 11,47 hrivnya négyzetméterenként. A 240, illetve 500 m2-nél nagyobb alapterületű ingatlanok esetében a minimálbér 2,7 százalékát, azaz mintegy 30,97 hrivnyát tesz ki az adó négyzetméterenként. Az adót lakások esetében a 120, családi házaknál a 250 négyzetméter feletti területért kell csak megfizetni. A kertrészlegek és nyaralók után nem kell adózni.
Az értesítést az ingatlan után fizetendő adó mértékéről még áprilisban, de legkésőbb június 1-jéig meg kell kapniuk a polgároknak. Az adóhatóságnál felhívják a figyelmet arra, hogy a járulék megfizetésére az érintetteknek 60 nap, azaz két hónap áll a rendelkezésükre attól a pillanattól számítva, hogy kézbesítették számukra a fizetési értesítést. Értelemszerűen azokban az esetekben, amikor az adófizető nem ért egyet a rá kirótt adó mértékével, ugyanezen 60 napon belül jeleznie kell ezt az adóhatóság helyben illetékes hivatalnokainak. A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a postán kézbesített értesítések esetében a kézbesítés dátumának a posta által feltüntett nap számít.
Aki 60 napon belül nem fizeti be az adót, arra késedelmi bírságot szabnak ki, melynek mértéke legfeljebb 30 napos késedelemig az adó összegének 10 százaléka, ennél hosszabb elmaradás esetén viszont 20 százaléka.
Az értesítőlevelek tömeges érkezése egyelőre várat magára, amit megfigyelők azzal magyaráznak, hogy a hatóságok még nem készültek fel a törvények által rájuk rótt újabb feladatokra, különösen, ami az ingatlan-nyilvántartást illeti. A szakemberek szerint egyébként az új adófajta várhatóan az ukrán polgárok 20-30 százalékát érinti majd.
Az értesítéseket a lakosság máris „a boldogság leveleinek” keresztelte el – írja a témáról készített összeállításában a tsn.ua, melyet a mukachevo.net is átvett. A portál arról számol be, hogy az általuk megkérdezettek többsége nem szándékozik megfizetni az adót. Az ingatlanadóra vonatkozó jogszabály hatálybalépésének ezzel együtt máris van hatása az ingatlanpiacra.
Egy ingatlanügynök a televíziónak nyilatkozva a minap azt mondta, az ingatlant vásárlók egyre gyakrabban érdeklődnek nála aziránt, miként tudnák elrejteni az adóhatóság szeme elől „négyzetmétereiket”. Lakások esetében az a legegyszerűbb módszer, mutat rá a szakember, ha az ingatlan tulajdonjogát megosztjuk, azaz a család nem egy, hanem több tagjára, esetleg több rokonunkra „íratjuk át”. A módszer hátulütője azonban, hogy problémát okozhat, ha a családtagok vagy rokonok valamelyike meghal, hiszen meg kell fizetni utána az örökösödési adót. Előfordulhat, hogy az örökösödési adó, illetve a tulajdonjogi-hagyatéki ügyintézéssel kapcsolatos egyéb kiadások meghaladják az ingatlanadó mértékét, vagyis összességében ráfizetünk az adóelkerülési „akcióra”.
Családi ház esetében sem okozhat gondot adott esetben kibújni a fizetési kötelezettség alól – véli a tsn.ua. Például úgy, ha új terveket készíttetünk a házról az átépítés látszatát keltve. Ez az eljárás azonban szintén kiadásokkal jár, melyek akár meg is haladhatják az ingatlanadó mértékét – figyelmeztetnek szakemberek.
Jogászok arra is felhívják a figyelmet, hogy az új adó jogi problémákat ugyancsak okozhat, hiszen a törvényi előírások még számos területen hiányosak. Emlékeztetnek például, hogy az új adót „előlegként” fizetik meg az ingatlantulajdonosok, azaz akik idén április 15. és június 1. között kapják meg az értesítést, a teljes 2013-as esztendőre fizetnek ingatlanjaikért. De mi a helyzet azokkal, akik ezután még év közben eladják a tulajdonukat képező lakást vagy családi házat? Ki és miként téríti vissza számukra a lerótt adót? – teszik fel a kérdést a tsn.ua által megkérdezett szakemberek, rámutatva, hogy a visszatérítési mechanizmus egyelőre nincs jogszabályba foglalva.