Milyen színű a hó valójában?

A tél egyik legnagyobb csodája a hó, mégis egyre ritkábban gyönyörködhetünk benne. Amint leesik az első hó, aki teheti, szánkót ragad, hóembert épít vagy hógolyócsatát vív. De mi is valójában a hó, hogyan keletkeznek a hópelyhek, és mekkora a legnagyobb?

Így „születnek” a hópelyhek

A hópehely kialakulásának első lépése, hogy egy rendkívül hideg vízcsepp ráfagy egy pollen- vagy porszemcsére az égen, ezáltal létrejön egy jégkristály. A talaj felé ereszkedve a vízgőz ráfagy a jégkristályra, amely újabb kristályokat – a hópehely ágait – alkotja.

Minden hópehelynek hat ága van

A hópehely fagyott vízből áll, tehát két hidrogénatomból és egy oxigénatomból épül fel. A vízmolekulák V alakúak, így amikor egymáshoz igazodnak és megfagynak, hatszög alakú alakzat alakul ki. Amikor plusz vízmolekula kerül a hópehelyhez, az egyenletesen adódik a hatszöghöz, aminek az alakja nem változik, csak a mérete növekszik.

Nincs két egyforma hópehely – vagy mégis?

Minden hópehely kissé eltérő utat jár be a felhőkből a földig, így az útja során kissé eltérő légköri viszonyokkal találkozik. Ezért minden hópehely kicsit más, a variációk száma végtelen lehet, azonban azt nem lehet kijelenteni, hogy minden hópehely különböző. 1988-ban Wisconsinban a tudósok egy hóvihar után találtak két teljesen egyforma hópelyhet.

Óriási hópelyhek

Évtizedek óta hallani olyan történetekről, hogy óriási hópelyheket láttak szerte a világon, amelyek átmérője a beszámolók szerint az öt, tizenöt, de akár a húsz centiméteres nagyságot is elérhette. Az eddigi legnagyobb feljegyzett hópehely 38 centiméter hosszú és 20 centiméter vastag volt, a rekorder hópelyhet 1887. január 28-án észlelték Montana államban. Bizonyítékok hiányában sokan kételkedtek ezekben a jelentésekben, de a tudósok szerint nem lehetetlen, hogy egy-egy hópehely ekkorára nőjön.

Mennyi idő alatt hullik le egy hópehely?

Bár ez az egyes hópelyhek méretétől és tömegétől, valamint a környezeti körülményektől függ, a legtöbb hópehely 1,5–6,5 kilométer per órás sebességgel hullik, bár a legnehezebb hópelyhek elérhetik akár a 14 kilométer per órás sebességet is. A legtöbb hópehely a keletkezésétől számítva körülbelül egy óra alatt éri el a talajt.

A hó valójában nem fehér színű

Bár a szemünk fehérnek látja, a hó valójában áttetsző. A hópelyhek apró jégkristályokból épülnek fel, amelyek szintén áttetszőek. A jégkristályok felülete visszatükrözi a fényt. A fény minden frekvenciája visszaverődik, ezért látjuk fehérnek a havat.

A hó fagypont feletti hőmérsékleten is hullhat

Előfordulhat, hogy a hó akár plusz tíz Celsius-fokos felszíni hőmérsékletkor is hullhat, de csak akkor, ha megfelelőek a környezeti feltételek. Ez akkor fordulhat elő, ha a felszínhez közeli meleg légréteg nagyon sekély, így a felhőkből lehulló hópelyheknek nincs elég idejük elolvadni, mielőtt elérnék a talajt. Bár technikailag akár tíz Celsius-fokos hőmérsékleten is havazhat, ennél magasabb hőmérsékleten egyszerűen túl meleg van ahhoz, hogy a hó elérje a talajt.

Ha fagypont feletti hőmérséklet mellett havazik, a hőmérséklet csökken. Ha sűrűn esik a hó, a hőmérséklet gyorsan nulla Celsius-fok közelébe esik. Ennek oka a párolgás és az olvadás, mindkettő hűtési folyamat.

Forrás: hirado.hu