Könyvajánló: A beregmegyei görögszertartásu katholikus lelkészségek története a XIX. század végéig

Lehoczky Tivadar: A beregmegyei görögszertartásu katholikus lelkészségek története a XIX. század végéig. Ungvár, KMKSZ, 1999. 186. old.

A kárpátaljai görög katolikusok történetírása ma már több mint két évszázados múltra tekint vissza. S bár e hosszú időszak folyamán sokan foglalkoztak e kérdéskörrel, kétségtelen, hogy a kutatók között Hodinka Antal és Olekszij Petrov mellett Lehoczky Tivadar (1830-1915) nevét is meg kell említeni, mint akinek munkái – elsősorban az olvasó figyelmébe ajánlott A beregmegyei görögszertartású katholikus lelkészségek története а XIX. század végéig c. könyv – „klasszikusoknak” számítanak e témakörben.
Lehoczky Tivadar nagyon korán kezdett foglalkozni a Kárpátokban megbúvó falvakban élő ruszinok (ukránok) egyházi életével, történetével. A helyi hatóságok felkérésére már 1858-ban írt egy kisebb munkát a Csernek-hegyi kolostorról és a munkácsi görög katolikus püspökségről. Ettől kezdve a kutató időről időre mindig visszatért a témához. Így 1863-ban István bácsi naptárában közölte Bacsinszky András munkácsi görög katolikus püspök életrajzát; érintette a kérdést a háromkötetes Bereg vármegye monographiájában, foglalkozott a Bereg megyei ruszin (ukrán) fatemplomokkal. Végül többévtizedes anyaggyűjtés után önálló kötetben összegezte a Bereg megyei görög katolikusok múltjával és jelenével kapcsolatos kutatásainak eredményeit.
E könyv, amely 1904-ben Grünstein Mór munkácsi könyvnyomdájában látott napvilágot, két nagy részből áll. Az első rész történelmi áttekintést nyújt a kárpátaljai ruszinok (ukránok) egyházi életéről a kezdetektől а XIX. század végéig, míg a második községenként írja le a települések egyháztörténetét. A mű hatalmas mennyiségű adatot közöl, s ebben rejlik legnagyobb értéke, ennek köszönheti aktualitását.
Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a szerző egyes állításai az első részben nincsenek kellőképpen alátámasztva a vonatkozó forrásokkal. Például a ruszin (ukrán) betelepülésről szóló rész teljes egészében Anonymus művén alapul, holott a tudomány mára már túlhaladta ezt az elképzelést. Nincs tisztázva Korjatovics Tódornak a munkácsi egyházmegye megalapításában játszott szerepe. Itt a szerző visszalép korábbi állításától (amit azóta a kutatások minden kétséget kizáróan igazoltak), miszerint az 1360-ik évi Korjatovics-oklevél hamisítvány, s valódinak fogadja el azt.
A munkában akadnak más jellegű pontatlanságok is. így például Korjatovics herceg felesége Annus néven szerepel, holott a források, de egy másik művében maga Lehoczky is Válhának, vagyis Olgának nevezik; az ungvári unió megkötésének éveként többedmagával a téves 1649-es évszámot fogadja el, holott az 1646-ra tehető stb.
Ennek ellenére úgy véljük, a könyv által felvonultatott gazdag anyag jelentős mértékben hozzájárulhat vidékünk múltjának, s ezen belül a kárpátaljai görög katolikusok történetének jobb megismeréséhez, megértéséhez.