A Farion-jelenség

Irina Farion, a Szvoboda parlamenti képviselője az elmúlt fél évben az ukrán nacionalisták showwomanjévé – elnézést ezért a szószörnyért – nőtte ki magát.

Kedvenc témája az ukrán nyelv védelme – legalábbis ő így emlegeti, amit művel, miközben opponensei gyakran inkább az államnyelv rájuk erőltetéseként élik meg ezt.

Míg a „fiúk”, a párt- és képviselőtársak a parlamentben vagy éppen az utcán verekednek, Farion az üléstermekben, a gyűléseken, a bíróságon, a tévében, a sajtóban és az interneten „csinálja a cirkuszt”, azaz igyekszik feljebb tornázni pártja népszerűségi mutatóját az országban. Amiként annak idején Dmitro Tabacsnik oktatási miniszternek sikerült rövid idő alatt az eloroszosítás szimbólumává, közellenséggé válni az ország ukránul beszélő felének a szemében, úgy gyűlöli immár Ukrajna másik, oroszajkú fele Irina Fariont, holott a szőke ciklon alig féléve ügyködik a törvényhozásban.

„Népszerűségét” mutatja, hogy május közepén egy krími antifasiszta gyűlésen Fariont jelképező guminőt égettek el egy náci zászlóval és a „fasiszták kiszolgálója” feliratú táblácskával egyetemben. Amikor minap kiderült, hogy az ukrán nyelv védelmének szentelt könyvét az alapvetően oroszajkú Odesszában is be szándékozik mutatni, a helyi kommunisták nyilatkozatban tiltakoztak az ellen, hogy „idegenből jött ügynökök” tanítsák őket arra, milyen nyelven beszéljenek. „Már a könyv címéből világos, hogy az odesszaiakra, akik zömükben beszélik az ukrán nyelvet, normaként a galíciai dialektust fogják ráerőltetni” – írták egyebek mellett Lenin eszméinek kései követői. Egyúttal néhány nyelvi-kiejtési jó tanácsot is megfogalmaztak a nacionalista politikus számára, illetve arra kérték, hogy beszéd közben igyekezzék kerülni a hibákat. Mi tagadás, Farion igen rámenős, valóban nyelvjárásban beszél, miközben a szó- és fogalomkincse nem múlja felül egy átlagos ukrán politikusét – érthető, ha nem mindenütt vannak elragadtatva tőle az országban.

Irina Farion azonban bizonyára nem jutott volna idáig a politikában, ha nem peregne le róla bármilyen kritika, vád és gúny. Sőt, a sok csetepaté talán csak még inkább megkeményíti a szívét azokkal szemben, akik nem hajlandók azonnal és feltétel nélkül beolvadni az ukránul beszélők tömegébe – ahogyan jómaga és pártja a nemzetépítést képzeli.

Idézet a képviselőnek egy minapi bejegyzéséből a pravda.com.ua portálon vezetett blogjából: „A Legfelsőbb Tanácsban a három ellenzéki frakció vezetőinek aláírásával először jegyezték be Ukrajna törvénye „Az ukránnak mint államnyelvnek a funkcionálásáról és más nyelvek alkalmazásáról Ukrajnában” tervezetét, amely máris ragyogó jogi alkotásnak tekinthető (Szerhij Holovatij és Okszana Szirojid szerzeménye)”.

De a jó nacionalista nem éri be a szája ízének inkább megfelelő szabályozással. „Sőt mi több! Ideje véget vetni a nyelvi terápiának. A betegség túl régen tart. Ezért mi Jurij Mihalycsisinnel bejegyeztük „Az államnyelv ellen irányuló cselekmények büntetéséről” című törvénytervezetet, amely először tartalmaz büntetőjogi felelősségre vonást, háromtól hét évig terjedő szabadságvesztést” – jelentette be.

Vagyis ha a nép nem hajlandó önszántából elukránosodni, mehet a börtönbe. Jöhet a nyelvrendőrség és a nyelvbilincs. Még szerencse, hogy pillanatnyilag esélye sincs egy efféle jogszabály elfogadásának, különben pillanatokon belül összeomlana az ukrán büntetés-végrehajtási rendszer, vagy a hatóságoknak vissza kellene térni a jó öreg szovjet lágerszisztémához a nyelvükben „vétkezők” elhelyezése végett.

A helyzet valójában nem ennyire mulatságos. Mint tudjuk, nemrég eldőlt, hogy a nacionalista Szvoboda szövetségre lép a két másik ellenzéki parlamenti párttal, a Batykivscsinával és az Udarral. Ez azt jelenti, hogy az állítólag demokratikus ellenzék a közös választási győzelem reményében szalonképesnek nyilvánítja a Szvobodát, nem határolódik el a nacionalizmustól. Könnyen elképzelhető tehát, hogy már 2015 őszétől nacionalisták által támogatott elnöke, majd röviddel később nacionalista „részvételű” kormánya lesz az országnak. Akkor pedig nem lesz többé akadálya, hogy a szvobodások kedvükre alakítgassák a törvényeket.

Íme egy kis ízelítő abból, hogy ez mivel járhat. A Farion által emlegetett törvénymódosítási javaslat büntetőjogi felelősségre vonást helyez kilátásba azon „szándékos cselekedetekért, melyeket azzal a céllal követtek el, hogy az államnyelvet kiszorítsák az információs térből; szűkítsék működési szféráját Ukrajna területén; korlátozzák szabad használatának jogát; mesterséges feltételeket alakítsanak ki valamely idegen nyelv dominanciája érdekében a kommunikáció, az információs rendszerek, az információs tulajdon, az állami és önkormányzati iskola előtti intézmények, az általános iskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú tanintézmények szférájában; nyilvánosan tiszteletlenül viseltessenek iránta vagy megalázzák, jelentős kárt okozva ezzel a nemzeti érdekekben, vagy ténylegesen fenyegetve Ukrajna nemzetbiztonságát”. Mint láthatjuk, e tervezet újabb iskolapéldája annak a szakmaiatlan és politikával átitatott jogalkotási gyakorlatnak, amely Ukrajnát egyébként is jellemzi. Szövege kellően „rugalmas” ahhoz, hogy arra hivatkozva gyakorlatilag bárki vagy bármi ellen, bármilyen helyzetben eljárást lehessen indítani szükség esetén.

Elképzelhető azonban, hogy erre a szvobodás nyelvi terrorra nem is lesz szükség, mivel a kisebbségek – köztük mi magyarok is – nyelvileg, nyelvközösségileg megszűnnek létezni. Valójában ugyanis a már említett, a három ellenzéki párt által közösen benyújtott új nyelvtörvénytervezet is kiszorítana az ukránon kívül minden nyelvet a társadalmi élet gyakorlatilag minden területéről elfogadása esetén. A jogszabálytervezet fokozott, a jelenleginél mélyebb ukrán nyelvismeretet ír elő többek között az állampolgárság megszerzéséhez, az államigazgatási és önkormányzati tisztségek betöltéséhez, újraszabályozná szinte valamennyi területen a nyelvhasználatot. Eközben a nyelvismeret „megfelelő” szintjének meghatározását egy állami bizottságra bízná… Ami a kisebbségi, illetve a regionális nyelveket illeti, a törvénytervezet által a védelmükre és támogatásukra rendelt intézkedések csak akkor lennének alkalmazhatók, ha beszélőik száma az adott helyi közösségen belül eléri a 30 százalékot!

Úgyhogy ezentúl valahányszor szerepelni, beszélni látjuk Irina Fariont, jusson eszünkbe, hogy minden szavával azt a pillanatot igyekszik közelebb hozni, amikor a nacionalisták bennünket, magyarokat is megpróbálnak majd beolvasztani az ukrán nemzetbe.