Könyvajánló: Én, a robot
A robotika három törvénye: 1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen. 2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének. 3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.
Robotika, Alapítvány, Birodalom – Isaac Asimov sci-fi világának támpontjai. A tudomány, utópia és művészet találkozása testesül meg Asimov könyveiben. A Robot-sorozat első darabját, az Én, a robot című örökzöldet ajánljuk.
Az Én, a robot című kötet kilenc sci-fi novellát tartalmaz, ami a Robot-sorozat első láncszeme. Tekinthetünk a kötetre úgy, mint egy őstörténetre a sci-fi univerzumban.
A könyvben szereplő írások 1940 és 1950 között jelentek meg az Astouding Science Fiction és a Super Science Stories magazinokban, gyűjteményben 1950-ben látott napvilágot az Amerikai Egyesült Államokban. Asimov világa először 1966-ban jutott el magyar nyelven az olvasókhoz, azóta pedig töretlen sikernek örvend. Az első magyar nyelvű fordítás Vámosi Pál tolmácsolásában a Kossuth Kiadónál debütált.
A novellák a humanoid robotok és az emberiség kapcsolatát boncolják. A történetekben dr. Susan Calvin robotpszichológus emlékezik vissza arra, hogy milyen volt a világ és a robotok a kezdetek kezdetén, 1998-tól, és hogyan fejlődött a robotika 2052-ig. A történetek főszereplői – a robotok mellett – Gregory Powell és Michael Donovan mérnökök, valamint Stephen Byerley és Francis Quinn politikusok.
A novellák egy történetet mesélnek el, időrendi sorrendben. A cselekmény feszegeti a robot és ember közötti erkölcsi határokat, keresi a robotika három törvényének minden lehetséges megvalósulását – beleértve az emberiségre nézve pozitív és negatív variációkat. A helyszínek változatosak, az események a Földön, az űrben és más bolygókon is játszódnak.
A történetekben kirajzolódik, hogy miközben az emberiség saját szolgálatába állítja a robotokat, idővel attól tartanak, hogy a robotok átveszik az ember felett az irányítást – és nem ok nélkül. A humanoid robotok ugyanis sokkal hatékonyabban, szinte nulla hibahatárral és jóval nagyobb gyorsasággal tudnak működni, mint az emberek. A humanoid robotokat több munkakörben is láthatjuk: dadaként, gyári munkásként, politikai és vallási vezetőként, bányászként egyaránt. A kötet filozófiai mélységekig hatol: az ideológiák és vallások keletkezésének analógiáját is felfedezhetjük a történetekben.
A könyv izgalmas olvasmány 74 évvel megjelenése után is. Érdekesnek hathat 2024-ben visszanézni arra, hogy több mint 7 évtizeddel ezelőtt milyen jövőt jósoltak a technika fejlődésének, és hogy mennyire jöttek be ezek a tippek. A XX. században ugyanolyan aggályai voltak az emberiségnek a robotok kapcsán, mint korunkban a mesterséges intelligenciával szemben. Összehasonlítva a két dilemmát a novellák olvasása közben sok közös pontot fedezhetünk fel.
Asimov írásai hatással voltak a filmművészetre is: a 2004-ben bemutatott Én, a robot című film a sci-fi novellákra épül.
A kötetet azoknak ajánljuk, akik kedvelik a sci-fi műfaját, és szívesen olvasnak egy több darabból álló sorozatot. Asimov könyveinek egyik legnagyobb előnye, hogy külön-külön kötetekként is tökéletesen megállják a helyüket, így bárhonnan is kezdhetjük az olvasásukat, nem veszít varázsából a világa. A tudomány fejlődésének evolúciója és az emberiség erkölcsi dilemmáinak alakulása érdekfeszítő témakör, amelyek ötvözetben jelennek meg ezekben a prózákban.
Az Én, a robot napjainkban is népszerű sci-fi könyv. Ezt bizonyítja az a tény, hogy 1966 óta több kiadás megért: 1991-ben a Móra, 2004-ben a Szukits, 2019-ben és 2023-ban pedig a GABO kiadó jelentette meg, utóbbi e-könyv formájában is. A kötet könnyen beszerezhető antikvárokban használtan, vagy új állapotban a könyvesboltokban.
Sz. Kárpáthy Kata