Kárpátaljai delegáció Sátoraljaújhelyen

Az Ungvári Magyar Főkonzulátus kárpátaljai ukrán és magyar tisztségviselőkből, felsőoktatási dolgozókból és újságírókból álló népes delegációt hívott meg Sátoraljaújhelyre, hogy az ukrajnai vendégek megismerhessék a magyar nyelvművelés fellegvárának számító zempléni várost.
Az utazást szervező Szalipszki Endre ungvári magyar konzul elmondta, hogy a zempléni régió értékeinek és nevezetességének bemutatása mellett a konzulátus nem titkolt célja, hogy az ukránok megtapasztalhassák Széphalmon, a Magyar Nyelv Múzeumában, hogy anyanyelvet ápolni lehet anélkül is, hogy ezzel másoknak sérelmet okoznánk, vagy másokban rossz érzést váltanánk ki. A konzulátus azt szeretné elérni, hogy az ukránok ne legyenek féltékenyek a magyar nyelvre, hanem amennyire lehet, próbálják ők is segíteni az ukrán nyelvtörvény érvényesítését.

A Kárpátaljáról érkezett delegációt Sátoraljaújhely város aljegyzője, dr. Rózsahegyi Ferenc, és Stumpf Imréné, a Polgármesteri Titkárság osztályvezetője fogadta, akik bemutatták a 752 éves város nevezetességeit, történelmi belvárosát a Kossuth-szoborral és a diákok körében kedvelt „sétáló Kazinczy”-szoborral, valamint a három évvel ezelőtt több mint egymilliárd forint ráfordításával megvalósult rendezvényteret. A sátoraljaúlyhelyi városháza, az egykori zempléni megyeháza történelmi tanácstermében dr. Rózsahegyi Ferenc aljegyző beszélt a város gazdag múltjáról, illetve a fejlődését hosszú időre megakasztó trianoni békediktátum hatásáról, melynek következtében a megyét és magát az akkori megyeszékhelyet is kettészelte az új országhatár. Ma már az EU schengeni övezetében a határok jelentősége megszűnt, így a város ismét a térség igazi központjává válhat. Az aljegyző elmondta, Sátoraljaújhely kapcsolatokat keres Kárpátalja felé is, hisz egyelőre nincs kapcsolatuk itteni településsel.

Kazinczy Ferenc író és költő, nyelvújító munkásságáról, és „Zemplén fővárosának” irodalmi és a magyar nyelvművelésben betöltött jelentős szerepéről Végsőné Fazekas Aranka beszélt.

A Sátoraljaújhelyt bemutató kisfilm megtekintése után a vendéglátók a várost kettévágó szlovák–magyar államhatárhoz vitték a Kárpátaljáról érkezett delegációt, ahol a trianoni emlékkő megtekintése után a Ronyva hídján mindenki zavartalanul átsétálhatott a város Szlovákiához tartozó részére, melyet ma szlovákul Slovenské Nové Mestonak neveznek.

Az 1981-ben Sátoraljaújhelyhez csatolt Széphalom községben élt 1806-tól haláláig Kazinczy Ferenc, ahol a nagy nyelvújító egykori gyümölcsöskertjének helyén 2008. április 23-án megnyílt a Magyar Nyelv Múzeuma. A nemzetközileg is egyedülálló múzeum egy nagyon modern, XXI. századi multimédiával felszerelt intézmény, amely a legváltozatosabb kiállításokkal igyekszik bemutatni a magyar nyelv történetét, változását, nyelvemlékeinket és a nyelv fejlődését. A múzeumhoz közel, a költő egykori házának helyén található az 1862-ben Ybl Miklós tervei alapján épült, görög templomra emlékeztető, klasszicista emlékcsarnok, ahol Kazinczy Ferenc egykori személyes tárgyait tekintette meg a küldöttség, majd elzarándokoltak a költő sírjához.

Ezt követően a vendéglátók bemutatták Sátoraljaújhely legújabb nevezetességét, a város melletti Magashegyen kiépített Zemplén Kalandparkot. A hegy tetején lévő kilátóhoz Magyarország leghosszabb, 1333 méter hosszú libegőjével lehet feljutni, ahonnan a környék csodálatos panorámája tárul az ember szeme elé. A hegyen a műfüves sípályán nyáron is lehet síelni, a szánkópályán pedig szánkózni is. Az extrém kihívásokat kedvelők számára télen-nyáron sok szórakozási lehetőséget nyújt a kalandpark. A delegáció tagjai kipróbálhatták Magyarország és a térség leghosszabb, 2275 méter hosszú bobpályáját.

Sátoraljaújhely a Tokaj-hegyaljai borvidék része, ahol 1631-ben az Újhelyi Oremus szőlő présházában Szepsi Laczkó Máté református prédikátor készítette az első aszúbort. Így kihagyhatatlan volt, hogy a kárpátaljai vendégeknek bemutassák a híres Ungvári pincesort, amely a város két történelmi pincesorának egyike. Az Ungvári pincerendszer 2002-től a világörökség része. Az 5 hektár felszín alatti részen több mint 10 km hosszú pincerendszer található. Hegyalja egyik településén sincs ilyen kis területen ilyen nagy sűrűségű pincehálózat. Végül a Szilágyi család egyik borospincéjében borkóstolással zárult a kárpátaljai delegáció sátoraljaújhelyi programja.

Szalipszki Endre ungvári magyar konzul a zempléni utazás kapcsán elmondta: „A magyar konzulátus a vízum- és kishatárátlépő-kiadás, és az állampolgársági ügyek intézése mellett arra is törekszik, hogy rendezettek legyenek a magyar–ukrán és magyar–kárpátaljai kapcsolatok. Ezek a kapcsolatok természetesen sok tényezőtől függenek, de ha az ukrán közvélemény ukrán forrásból tapasztalja meg, hogy mi van Magyarországon, hogy miként kezelik, védik és gondozzák nálunk a magyar nyelvet, és kísérlet sem történik arra, hogy ezt más nyelvek rovására, más nyelvek ellenében tegyék, akkor előbb-utóbb talán egyre szélesedő körben fognak jóindulattal tekinteni a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogokkal kapcsolatos igényeire, talán akkor nem akadályozzák majd a nyelvtörvény rendelkezéseinek teljesülését. Én azt tapasztaltam, hogy az ukrán újságírók ezt a fajta nyitottságot jól fogadták, helyén kezelik, értékelik, és kíváncsian várom, hogy milyen beszámolók jelennek meg az út kapcsán. Ha csak két pozitív írás jelenik meg a mostani kirándulásunk hatására, szerintem akkor már eredményes volt ez a nap.”