Az állatokat is veszélyeztetik a szuperbaktériumok

Képzeljünk el egy világot, ahol az emberek, állatok és növények fertőzéseit és betegségeit lehetetlen kezelni. Mindez valósággá válhat, mivel számos kórokozó rezisztenciát alakít ki az ellenük használt gyógyszerekkel szemben.

Az antibiotikumrezisztencia korunk egyik legsürgetőbb egészségügyi problémájává vált az elmúlt évtizedek során – figyelmeztet az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH). Az emberiség leglátványosabb eredményei közé tartoznak az antibiotikumok, mert kikövezték az utat az emberek és állatok jobb életkörülményei felé. A modern orvostudomány előtt a kisebb vágások okozta fertőzések is vérfertőzéshez és akár halálhoz vezethettek. Ma az antibiotikumok segítenek hosszabb és egészségesebb életet élni. De meddig fog ez tartani?

Ezek közül az életmentő gyógyszerek közül sok idővel elveszíti hatékonyságát, mivel a korábban érzékeny mikrobák (baktériumok, vírusok, gombák és mikroszkopikus paraziták) rezisztenssé (ellenállóvá) válnak hatásukkal szemben. A jelenség antimikrobiális rezisztencia, kifejezetten baktériumok esetén pedig antibiotikumrezisztencia néven ismert. Az antibiotikumrezisztencia úgynevezett szuperbaktériumok megjelenéséhez vezetett, amelyek kihívást jelentenek a humán egészségügy, az állatorvosok és más állategészségügyi szolgáltatók számára egyaránt. Úgy tűnik, az emberek és az állatok ismét tehetetlenné válnak a fertőzésekkel szemben.

A jó hír az, hogy léteznek megoldások a gyógyszerrezisztens kórokozók megjelenésének megfékezésére. És mindenki – gazdálkodók, haltenyésztők, állategészségügyi szolgáltatók, egészségügyi dolgozók – tehet lépéseket a globális egészséget fenyegető veszély ellen.

Az antibiotikumok úgy fejtik ki hatásukat, hogy megölik vagy korlátozzák azon baktériumok növekedését, amelyek megbetegítik az embereket és az állatokat.

Az antibiotikumok gyógyítják az állatbetegségeket, például az emlőgyulladás tejelő teheneknél, a kutyák lég- és húgyúti fertőzéseit, illetve a halak Streptococcus-fertőzéseit, tehát kulcsfontosságúak az állatok szenvedésének és halálának csökkentésében. A baktériumok azonban idővel nagyon jól alkalmazkodnak a környezetükhöz. Véletlenszerű genetikai mutációk és az antibiotikumnak való ellenállás tulajdonságainak átvitele révén néha olyan gének alakulhatnak ki, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy túléljék az őket megölni hivatott gyógyszerek hatását. A természetes szelekció révén az új, rezisztens változatok virágozhatnak és terjedhetnek.

Világszerte még mindig túl sok esetben élnek vissza az antibiotikumokkal, szükségtelenül teremtve meg azokat a feltételeket, amelyek között gyógyszer-rezisztencia alakulhat ki. Például az antibiotikumhasználat egy tehén vírusfertőzésének kezelésére nem lesz hasznos, mivel az antibiotikumok hatékonyak a baktériumok ellen, de nem úgy vírusok ellen. Az antibiotikumokat néha túlzott mértékben használják az élelmiszer-termelő állatok növekedésének elősegítésére. A helytelen és túlzott használat oda vezethet, hogy az antibiotikumok több kárt okoznak, mint hasznot. De e gyógyszerek felelősségteljes használatával csökkenthetjük a kórokozók ellenálló képességét, és megvédhetjük az emberek, állatok, növények és a környezet egészségét.

Az állategészségügy, az emberi egészség és a környezet egészsége szervesen összefonódik és kölcsönösen függ egymástól. Megosztjuk a földet, az erőforrásokat – de még a kórokozókat is. A rezisztens baktériumok veszélyes törzsei terjedhetnek az állati, emberi és növényi populációk között és azokon belül. Cserélődhetnek a víz útján, a talajon és a levegőn keresztül, megfertőzve a vadon élő állatokat. Mivel az emberi betegségeket kiváltó kórokozók több mint 60 százaléka háziállatokból vagy vadon élő állatokból származik, az állatok és a környezet egészségének védelme védi az emberi egészséget is.

Az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem valóban globális törekvés, amelyet az egységes egészségügyi megközelítés keretében kell kezelni. Ezért döntő fontosságú az emberek, állatok, valamint a növények és környezetünk egészségével foglalkozó ágazatok közötti szoros együttműködés.

Forrás: HáziPatika