A Napnál százszor nagyobb csillag van születőben a Tejútrendszerben
Egy embrionális állapotban lévő úgynevezett protocsillagot fedeztek fel kutatók a Földtől 11 ezer fényévnyi távolságra: a csillagembrió jelenlegi állapotában ötszázszor nagyobb tömegű a Napnál, de a születési folyamat végére „csak” százszor lesz nagyobb annál.
Egy nemzetközi csillagászcsoportnak sikerült megpillantania a születőben lévő „gigacsillagot”. Ez a Napénál több mint ötszázszoros tömegével a legnagyobb csillagembrió, amelyet valaha megfigyeltek a Tejútrendszerben – olvasható az Európai Déli Obszervatórium (ESO) közlése a www.welt.de internetes oldalon.
A protocsillag a születőben lévő csillag kialakulási fázisa. A csillagok óriási por- és gázfelhőkben születnek meg, ahol gravitációs összehúzódások hatására a felhő belsejében megnő a nyomás és a hőmérséklet. Ha a nyomás és hőmérséklet elegendően megemelkedik, beindul a magfúzió és kialakul az „első mag”. Egy Nap-tömegű csillag mintegy 100 000 év alatt alakul ki.
Az egyelőre névtelen csillagembrió a Földtől tizenegyezer fényév távolságra, a Spitzer nevű gáz- és porfelhőben fejlődik.
A kutatók feltételezése szerint a felhőkomplexum összeomlásával egy rendkívül fényes, a Nap tömegének százszorosával bíró csillag születik majd. Az ilyen csillagok igen ritkák: a tudósok szerint tízezerből egy csillag ér el ekkora tömeget a Tejútrendszerben.
Az ilyen csillagok nemcsak nagyon ritkák, de születésük extrém sebességgel játszódik le, „gyermekkoruk” rövid. Ezért különleges eredmény egy ennyire nagy tömegű objektum észlelése fejlődése korai stádiumában – hangsúlyozta Gary Fuller, a Manchesteri Egyetem kutatója.
A tudósok kutatásuk során a chilei Atacama-sivatagban márciusban felavatott Alma Obszervatórium adatait használták. Az Alma (Atacama Large Millimeter/Submillimeter Array) ötezer méterrel a tengerszint felett található és finomprecíziós antennákból áll, amelyek együttesen elérik egy gigantikus méretű teleszkóp felbontását.
Az optikai vagy infravörös teleszkópokkal ellentétben az Alma a látható fényénél sokkal hosszabb hullámhosszt is képes felfogni és ezáltal teljesen újszerű képet alkot.
Forrás: MTI/erdely.ma