83 éve hunyt el Reményik Sándor
83 évvel ezelőtt hunyt el Reményik Sándor erdélyi magyar költő, az erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Versei napjainkban is nagy népszerűségnek örvendenek. Termékeny szerző volt, 1918-tól haláláig folyamatosan jelentek meg kötetei.
Erdélyben, Kolozsváron született 1890. augusztus 30-án. Édesanyja Bretz Mária, édesapja, Reményik Károly építészmérnök volt, az evangélikus községben gondnoki szerepet töltött be, valamint elnökként vezette a Kolozsvári Iparos-Egyletet. Iskoláit az evangélikus elemiben kezdte, majd a kolozsvári református főgimnáziumban érettségizett. Ezután jogot hallgatott a Ferenc József Tudományegyetemen, de nem tette le az utolsó szigorlatát.
Első verseit 1916-ban az Új Idők közölte.
Két évvel később az Erdélyi Szemle állandó munkatársa lett.
Első kötete 1918-ban jelent meg szülővárosában Fagyöngyök címmel.
Ezt követte 1919-ben (Végvári álnéven) a Segítsetek! Hangok a végekről. 1918–1919.
1920-ban jelent meg a Csak így kötete, egy évvel később Végvári álnéven a Mindhalálig és a Versek. Hangok a végekről. 1918-1921. Ugyancsak 1921-ben jelent meg a Vadvizek zúgása.
1921-ben az akkor indult Pásztortűz szerkesztője lett, és nemsokára az erdélyi magyar irodalom fellegvárává nőtték ki magukat.
A trianoni békediktátum testileg és szellemileg is hatással volt rá. Sok időt töltött szanatóriumokban.
1924-ben adta ki a Műhelyből kötetét, egy évvel később az Egy eszme indult és az Atlantisz harangozt. 1926-ban adta ki a Gondolatok a költészetrőlt, egy évvel később pedig a Két fény között című kötetét.
1926-ban az Erdélyi Helikon alapítótagjai között volt.
1930-ban jelent meg a Szemben az örökméccsel, két évvel később a Kenyér helyett. Romon virág kötete 1935-ben, Apocalipsis humana könyve pedig 1940-ben jelent meg. Ugyanebben az évben válogatása jelent meg 1935 és 1940 közötti verseiből Magas feszültség címmel. Utolsó kötetét Végvári néven adta ki Korszerűtlen versek címmel.
1937-ben és 1941-ben Baumgarten-díjat kapott. 1940-ben Corvin-lánccal tüntették ki.
A költőt élete utolsó éveiben depresszió kínozta, és morfinista lett, izulinsokkal kezelték.
Reményik Sándor 51 éves korában, 1941. október 24-én hunyt el szülővárosában, Kolozsváron. A Házsongárdi temető lutheránus részében helyezték végső nyugalomra, sírján ez áll: „Egy lángot adok, ápold, add tovább…”
Halála után posztumusz kapta meg az MTA nagydíját. Hátramaradt verseit 1942-ben jelentették meg Egészen címmel.
Saját lírájára az 1920-as években talált rá, verseiben jelen van transzszilvanizmus és a humanista életfelfogás is. Istenes versei napjainkban is népszerűek.
Művei megjelentek angol, cseh, francia, horvát, lengyel, német, olasz, román, svéd, valamint szlovák nyelven. Összes költeményét 2005-ben jelentették meg, 2018-ban pedig film készült róla Öröktűz I-II. „Egy lángot adok, ápold, add tovább” – Portréfilm Reményik Sándorról címmel.