Négyezer évet átfogó régészeti feltárás fejeződött be Szekszárdon

Mintegy négyezer évet felölelő régészeti feltárás fejeződött be Szekszárdon, az alsóvárosi temető bővítését megelőzően, amelynek során az újkőkortól a római korig tartó időszakból került elő jelentős mennyiségű leletanyag.

A három hónapig tartó munka során, amelyet a temető 1,3 hektárnyi területén több mint tízezer köbméter föld megmozgatásával végeztek, összesen 646 objektumot, sírokat, gödröket, árkokat tártak fel – mondta Ódor János Gábor, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatója pénteken a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.
Ekkora felületen – az M6-os autópálya építését megelőző kutatástól eltekintve – nem végeztek feltárást Szekszárdon – tette hozzá.
Az objektumokból több tízezer lelet, elsősorban kerámiatöredékek, emberi és állati csontok, kisebb számban fémtárgyak kerültek elő, és épületeket, félig földbe süllyesztett gödörházak maradványait is feltártak.
A bővítés előtt álló alsóvárosi temető területe korábban is nyilvántartott régészeti lelőhely volt. Egy szomszédos áruház építése előtt végzett kutatás nyomán nyilvánvaló volt, hogy találnak majd a középső bronzkori, a mészbetétes edények népének kultúrájából származó, hamvasztásos sírokat. Ezekből 60-80 darabot sikerült most feltárni.
A jelenkori temető sírjainak ásásakor érkezett bejelentések alapján az is kézenfekvő volt a régészek számára, hogy van őskori leletanyag is a területen, és tudni lehetett, hogy itt húzódott a római limes határvonala – jegyezte meg a múzeum igazgatója.
A Szabó Géza ásatásvezető régész irányításával zajlott feltáráson a többi közt előkerültek egy kora rézkori – mintegy négyezer évvel ezelőtti – telep maradványai, ami ritkaságnak számít. A leletek restaurálása után derül ki, hogy mekkora jelentőséggel bír – mondta Ódor János Gábor.
Felszínre kerültek továbbá egy, az újkőkor végi, lengyeli kultúrához tartozó telep, egy vaskori kelta telep, egy kora császárkori római falu nyomai, szórványosan avar kori cseréptöredékek és egy viszonylag ritka, a vaskor végéről, a kelta korszakból származó edényégető medence is.
A szakember hozzátette: a leletanyag mellett annak is jelentősége van, hogy ekkora felületen végezhettek a régészek megfigyeléseket. Az objektumok egymáshoz való viszonya ugyanis hordozhat újabb információkat egy adott korszak településszerkezetéről – mondta.
Forrás: MTI