Ez történt 80 éve – emlékkonferencia Beregszászban
Idén is megrendezték a GULÁG-GUPVI Kutatók Nemzetközi Fórumát Kárpátalján. A 15. alkalommal megrendezett fórumon a málenykij robot 80. évfordulójáról emlékeztek meg.
A találkozót november 15-én Beregszászban, az Európa-Magyar Házban tartották meg. A konferencia a Szolyvai Emlékparkbiztosság, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI), valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézete (UMOTI) szervezésében jött létre.
A konferencia nyitásaként dr. Tóth Mihály PhD, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke, az emlékkonferencia levezető elnöke beszámolt az emlékparkbizottság éves munkásságáról.
Ezt követően egy perces néma csenddel emlékeztek meg a 80 éve történt események és az orosz–ukrán háború áldozatai emlékére, majd Marosi István görögkatolikus áldozópap, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója, egyháztörténésszel együtt imádkoztak a lágerekben elhunytakért, a hozzátartozóikért, a túlélőkért, a jelenlegi háborúban elhunytakért és további erőért.
Dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, az Országgyűlés volt elnöke köszöntőjében felidézte az 1944-es eseményeket.
„80 évvel ezelőtt, akkor, amikor megjelentek azok a dokumentumok – gondolok itt a 4. Ukrán Front 0036-os rendeletére vagy az azt követően kiadott városparancsnoksági rendeletre –, talán azon a reggelen is sok-sok emberben itt, Kárpátalján, Beregszászban, a környező településeken a félelem lett az embereken úrrá. Félelem lett úrrá a férfiakon, de nemcsak rajtuk, hanem a családtagjaikon is. Hiszen elrendelték azt, hogy a 18 és 50 év közötti férfiakat, akik magyarok és németek, el kell hurcolni. Bár nekik azt mondták, hogy összesen háromnapi munkáról van szó, három napra kell elmenniük munkát végezni. De aztán sokan megnyomorítva, vagy egyáltalán nem tértek vissza a családjukhoz”
– mondta.
Beszámolt arról, hogy nemrég részt vett a vajdaságiak tragédiáján való megemlékezésen, ami kapcsán kijelentette: „Láthatjuk, hogy a Kárpát-medencében családoknak, személyeknek, egyéneknek, közösségeknek csak azért kellett meghurcolásban részesülniük, mert magyarok voltak.”
Hangsúlyozta az emlékezés fontosságát, valamint azt, hogy tegyünk lépést afelé, hogy ilyen sohase fordulhasson elő.
Ezt követően meggyújtották az emlékezés mécsesét, majd az előadások következtek:
- Dr. Zubánics László PhD történész, az UNE UMOTI Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszékének vezetője: „Közel 80 éve történt… Adatok, tények, történetek a szovjet fogságból” című GGKI-könyvek első gyűjteményéről beszélt a szakmai lektor szemével.
- Dr. Dupka György történész, a Szolyvai Emlékparkbizottság kutatóműhelyének vezetője, a bizottság felelős titkára Az NKVD 22. sz. Szambori, a 194.sz hdf. gyűjtő és -továbbító tábora és a 2194 sz. rabkórház történetéből, az itt sínylődők emlékének megörökítéséről, a Szambori Emlékpark létesítéséről címmel tartotta meg előadását.
- Dr. Molnár D. Erzsébet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docense, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont Intézeti igazgatója az 1944 és 1953 között elhurcolt beregszászi magyarokról értekezett.
- Habil. dr. Váradi Natália PhD történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docense előadásában Chira Sándorról beszélt, aki a kárpátaljai görögkatolikus egyház fennmaradásáért küzdött.
- Bimba Brigitta, a Debreceni Egyetem Történelem és Néprajzi Doktori Iskolájának abszolvált hallgatója a GULÁG-GUPVI táborokba hurcolt, megaláztatott nők történetét prezentálta készülő doktori értekezéséből.
- Marosi István a második világháború utáni szovjet társadalmi átalakítások tükrében a kárpátaljai görögkatolikus egyház üldözéséről adott elő.
- Köteles László helytörténész, a Csemadok alelnöke a jelenlegi Szlovákia területén bekövetkezett 1945-ös malenkij robotról tartotta meg előadását.
- Az ebéd után a pécsi Havasi Dániel tényfeltáró dokumentumfilm készítő Magyar hadifoglyok nyomában, emlékhelyek Moldáviában címmel mutatta be prezentációját.
- Kállay Karolina szatmárnémeti helytörténész előadásában Lini Klárával, a szatmári sváb deportálás utolsó túlélőjével való beszélgetését mutatta be.
- Dragan Traian Constantin, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum Modernkori Főosztály történész-főmuzeológusa értekezett Emberi sorsok Duna szorításában: A Duna – Fekete-tenger csatorna és a Delta tragikus világa címmel.
- Dupka Nándor, az UNE UMOTI Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszékének aspiráns-hallgatója Pásztor Ferenc vikárius ungvári és kijevi vizsgálati fogságban készült kihallgatási jegyzőkönyveit ismertette.
- Kovács Sándor turisztikai szakíró, helytörténeti kutató előadásában a Latorca völgyében lévő magyar emlékeket mutatta be, amelyeket a szovjet rezsim gyalázott meg.
- „Donbászon nincsen semmi jóvátéve” – töredékek családom XX. századi történetéből címmel Marcsák Gergely író, művelődéstörténész értekezett.
- Meskó János ungvári történész Szidej Tódor János görögkatolikus O.S.B.N szerzetesről, a Miszticei Bazilita Kolostor házfőnökének szovjet időszakbeli üldöztetéséről beszélt.
- Három előadó – dr. Zékány Krisztina, dr. Botlik József és dr. Soós Viktor Attila – munkáját mutatta be dr. Dupka György, akik nem voltak jelen, de a konferenciakötetben meg fog jelenni írásuk.
A zárszóban dr. Zékány Krisztina, nyelvész, az UNE UMOTI Magyar Filológia Tanszékvezetőjének videóüzenetét hallgatták meg, valamint felszólalt Korszun Alekszej hadtörténész, a KGB kényszernyugdíjaztatott ezredese.
A rendezvényről két részes felvétel készült, amely ITT és ITT nézhető vissza.
A konferencia zárásaként koszorúzással adóztak a táborokban elhunytak emléke előtt.
Fotók: Szemere Judit