Az enyhe tél hatása a kárpátaljai állatvilágra
Az enyhébb tél egyik legkárosabb hatása abban mutatkozik meg, hogy megzavarja az állatok természetes ritmusát: a kígyók, gyíkok előbújtak, a medvék táplálékot keresnek az erdőkben, a vándormadarak pedig a megszokottnál jóval korábban térnek vissza.
Az állatok idő előtti ébredésének fő oka a szokatlanul meleg tél.
A levegő hőmérséklete januárban 15°C-ig felmelegedett, a talaj pedig 4°C-ra, ami arra késztette az állatokat, hogy előbújjanak téli álmukból – mondta el Fegyir Kurtyak, az Ungvári Nemzeti Egyetem Biológiai Karának Állattani Tanszékének vezetője, a biológiai tudományok kandidátusa, egyetemi docens, tudományos főmunkatárs.
Hozzátette: ha egy kis idő elmúltával ismét csökken a hőmérséklet, ezek az állatok érzékelik, és ismét hibernálódnak. Azonban, ha hirtelen áll be a fagy, és nem érkeznek menedéket, biztos fészket találni, akkor ezek az állatok megfagynak.
Az éghajlatváltozás nemcsak a kétéltű és hidegvérű állatokat érinti. Az ornitológusok már rögzítették, hogy egyes madarak a megszokottnál jóval korábban térnek vissza a vonulásból.
Például tavaly december 29-én darvak érkeztek vissza megyénkbe. Őket megfigyeljük, hiszen rendszerint márciusban kellett volna megérkezniük. De február 17-én Ungvár közelében is darvakat kaptak lencsevégre. Vagyis az éghajlatváltozás nagymértékű, és látjuk a következményeit. Amíg az állatok nem alkalmazkodnak ezekhez a változásokhoz, egészen jelentős populációveszteségeink lesznek, ami már megfigyelhető – mondta el Fegyir Kurtyak.
A hó- és a stabil hideg hiánya miatt a medvék is felébredtek, és most a hegyekben vándorolnak élelem után kutatva. Télen azonban nehéz elegendő táplálékot találni, ami különösen agresszívvé teszi a kimerült állatokat. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ebben az időszakban egy ragadozóval való találkozás veszélyes lehet, ugyanis az állatok nyilvánvaló fenyegetés nélkül is támadhatnak. Az ilyen változások viselkedésükben a felmelegedés másik következménye, amelyhez a vadon élő állatoknak nincs idejük alkalmazkodni.
A hüllők veszélye azonban télen sokkal kisebb, mint a meleg évszakban – mondja a szakember. Az alacsony hőmérséklet miatt letargikusak és inaktívak maradnak.
A hidegvérű állatok aktivitása jelentősen függ a hőmérséklettől. Ez azt jelenti, hogy ha például +40 °C -ban közelítünk meg egy viperát, az gyorsan támad. Alacsony hőmérsékleten azonban rendkívül lassú. Természetesen megpróbál védekezni, de a reakcióideje jóval lassabb, mint a melegebb évszakokban – mondta el a szakértő.
Fegyir Kurtyak kihangsúlyozta, hogy amennyiben folytatódik a klímaváltozás, és az állatoknak nem lesz ideje vagy nem tudnak alkalmazkodni, az súlyos következményekkel járhat a kárpátaljai élővilágra.
A mukachevo.net nyomán.