Kárpátalja anno: Veres Péter festőművész

Veres Péter 1943-ban született Csonkapapiban.

Tanárai, Kerekes Éva és Rázsó Pál ösztönzésére felvételizett az Ungvári Iparművészeti Szakiskolába. Itt Petky Sándor és Duncsák Attila voltak mesterei. Ezt követően rengeteg munkahelyen megfordult, különféle művészeti ágakban próbálta ki magát, alkotásaival találkozhatunk Beregszász számos épületében. Művészetének kibontakozása mégis a festészetben kereshető maradék nélkül. „A festészetében teljesedett ki az élete – mondja róla lánya, Veres Ágota – semmi másban nem lehetett volna ilyen jó”.
1968-tól, miután befejezte az iparművészeti szakiskolát, folyamatosan állított ki, számtalan egyesületnek volt tagja, képei Kijevtől Budapesten és Varsón keresztül bejárták a világot. Festményeivel gyakran találkozhattunk kiállításokon, katalógusokban, termékeny művészetéről megjelent számos írás, 2004-ben, halála kapcsán pedig csaknem minden újság megemlékezett művészetéről.
Veres Péter festészete hosszú érésen, változásokon ment keresztül. Szüntelen keresése, kísérletezése kezdetben a saját helyének a kutatása volt, saját maga megfogalmazása, megformálása. Az élvonalbelinek elfogadott nyugati művészeti irányzatok között keresgélve próbált „modern” festményt, kerámiát készíteni. Ez saját bevallása szerint nem volt sikeres. Mindenesetre fel tudta volna venni a versenyt a modern törekvésekkel – ha nyugaton él.
Veres Péter gyakran felhasználta a palettáján véletlenül keveredett, rendeződött színhatásokat, tanulmányokat. Különös tiszteletet tulajdonított a színnek, a színélmény meghatározó jellegét hirdette, s ettől színei harsányakká, keveretlenekké váltak, ritkán törte meg egyik vagy másik szín hatását egy másik szín hozzákeverésével, vagy a fehér színtörő hidegségével.
Kitűnő rajzoló volt, könnyű kezű, határozott, Kondor Béla és Vajda Lajos magabiztosságával szaladtatja a tust, vagy ceruzát, ecsetet vagy írótollat a papíron. Nem voltak technikai korlátai, szabadon rajzolt, festett.
Megtanult gyorsan festeni, különböző technikák (kenés, fröcskölés, elfolyatás, lenyomatok) alkalmazásával furcsa felületek, alakok kerültek elő keze alól.
Veres Péter művészetében (és minden jó művész életében) a meghatározó élmény az életből merített, megszűrt egyéni hang. Olyan, amely csak rá jellemző, és csak akkor, ha itt él. Veres Péter számára adott az örökség, a láng, amit tovább kell vinnie. Valamiféle predestináció, mely elől nem menekülhet az ember, minden próba, késlekedés, csak mardosó önvádat okoz, vétket, bűnt, melynek elviselése is nehéz. Elhívás, felszólítás az Istentől, szolgálat, melyben kevés szerepe van a pénznek, elismerésnek. A művész 2004-ben hunyt el.
Forrás: karpatszemle.uz.ua