Megsemmisült a gázai élővilág a Hamász háborúja miatt
A 2023. óta a Gázai övezetben zajló harcok korábban fel nem fogható méretű pusztulással és kegyetlenkedésekkel jártak, gondoljunk csak a mostani véres háborút kiváltó október 7-ei terrortámadásra, amikor a Hamász terroristái válogatott kegyetlenkedésekkel – többek között csoportos nemi erőszak elkövetésével, az áldozatok megcsonkításával – tudatták a világgal, milyen mélyen fut a zsidósággal szembeni zsigeri gyűlöletük, első számú felelőssé téve őket nem csak a zsidóság, hanem a gázai lakosság szenvedései miatt. A két és fél éve tartó harcokról szóló tudósításokból azonban egy nagyon fontos kérdés nem kapott elég figyelmet: milyen környezeti károk keletkeztek Izraelben és a Gázai övezetben és ez milyen hatással lehet a térség országaira? A Bloomberg most ennek járt utána, riportjukban a harcok által leginkább sújtott gázai részek helyzetét mutatták be.
A 2023. október 7. óta a Hamász kegyetlen terrortámadása miatt kirobbant gázai háború jelentős környezeti károkat idézett elő a Gázai övezetben:
tömeges rombolás, talaj‑, víz‑ és levegőszennyezés, valamint az ökoszisztémában keletkezett károk a térség minden területen jelentkeznek.
A konfliktus tehát nem csak humanitárius, hanem környezeti tragédia is. A konfliktus során vízhálózatok, szennyvíztisztítók, laboratóriumok, kutak és mezőgazdasági területek pusztultak el, ennek következtében a legfontosabb közüzemi, közmű- és közszolgáltatásokat (víz, szemétszállítás, egészségügy) a háború szinte teljesen megszüntette. A légitámadások hatására a városi infrastruktúra és a kritikus rendszerek megsemmisültek a Gázai övezet elleni blokád hatására pedig megszűnt az energiaellátás.
Ennek következtében hatalmas mennyiségű szennyvíz ömlött az utcákra és a tengerbe, szeméthegyek alakultak ki, a levegő pedig mérgező anyagokkal telítődött.
Napi 84 ezer köbméter szennyvíz ömlik a Földközi-tengerbe, teljesen tönkre téve ezzel a partmenti élővilágot.
De nemcsak a tengerparti területek szenvedték el a háború pusztítását: a Bloomberg szerint a Wadi Gaza természetvédelmi terület, visszafordíthatatlan károkat szenvedtek. Emellett az erdős területek is kárt szenvedtek, szinte valamennyi fa megsemmisült, tovább fokozva ezzel a sivatag terjeszkedését.
A termőterületeknek csupán alig 5 százaléka maradt megművelhető.
A hulladék emberek lakhelyéhez és vízforrásokhoz közel gyűlik össze, fokozva a betegségek és fertőzések kockázatát, 350 helyszínen halmozódik a hulladék, a Bloomberg kiemeli a Souk Feras piacot, ahol jelenleg 200 ezer tonna szemét található. A bombázások következtében több tízmillió tonna — 2024 végéig akár 40–50 millió tonna — törmelék keletkezett , amely azóta is a szabadban áll, és mérgező anyagokat (azbeszt, nehézfémek, lőszermaradványok) tartalmaz és bocsát ki magából, jelentősen növelve ezzel az üvegházhatású gázok termelődését is.
Csak a háború első heteiben akár 281 ezer tonna szén-dioxid kerülhetett a levegőbe, meghaladva ezzel a legnagyobb szennyezőnek nevezett országok éves kibocsátását.
Ráadásul az épülettörmelékekből származó veszélyes anyagok beszivárognak a Gázai övezet alatti porózus talajba, onnan pedig a talaj- és felszíni vizekbe, veszélyeztetve az ivóvízbázist. Rendkívül veszélyes vegyi anyagok és nehézfémek (ólom, higany, kadmium) szivárognak be a vízzáró rétegbe, súlyosan veszélyeztetve az ivóvízellátást.
A térség helyreállítása legalább 53 milliárd dollárt igényel, és évtizedekig tarthat, ezen felül a jelenleg ismert antibiotikumokra rezisztens szuperkórokozók is kialakulhatnak, amelyek a térség valamennyi országában megjelenhetnek, eddig nem ismert fertőzéseket és betegségeket okozva ezáltal. A szennyezés a megmaradt vadállatok, a vízáramlatok és a szél révén átterjedhet Izraelre és más térségbeli országokra. Ezért a környezeti pusztulás ugyan még elsősorban a Gázai övezetet érinti, de
a harcok által okozott károk gyakorlatilag az egész szentföldi régióra kiterjedhetnek.
Továbbá olyan környezeti károkat és betegségeket okozva ezzel, amelyre a környékbeli országok nincsenek felkészülve, Izraelt is beleértve.
Forrás: hirado.hu
Fotó: MTI/AP/Mohammed Dahman