Felhangolva: A csapi Kökény néptáncegyüttes
A szülők általában arra törekednek, hogy gyermekeik számára minél értékesebb, gazdagabb, élménydúsabb gyermekkort biztosítsanak, hiszen ez az időszak nagymértékben meghatározza a jövőjüket. Ezért javasolnak számukra fejlődési, tanulási, kikapcsolódási lehetőségeket szabadidejükben. A gyerekek járhatnak zeneiskolába, szakkörökre, edzésekre, s nem utolsó sorban népi foglalkozásokra. Sorra alakulnak a népdalcsoportok, néptánccsoportok stb… Ennél sokkal ritkábban találkozunk felnőttekkel, akik szülőként, háziasszonyként arra szánják munka után az idejüket, hogy olyan hobbit űzzenek, ami fejleszt és jól esik, és esetleg ezáltal megőrzik, átadják a hagyományokat. Erről szól a Kökény néptáncegyüttes is. Vass Veronikával, a Kökény együttes vezetőjével beszélgettem, amiután úgy éreztem, legszívesebben én is csatlakoznék az együtteshez.
— Az együttes már viszonylag régóta működik. Hogyan és mikor alakult?
— 2013 áprilisában alakult meg. Molnár Beáta volt, aki megálmodta, és ebben támogatta Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének és Csapi Alapszervezetének jelenlegi elnöke. Szeretett volna összehozni egy néptánccsoportot, és ő gyűjtötte össze Csapon a fiatalokat. Pontosan nem tudom, hogy hány fővel kezdte működését az együttes, mert én akkor még nem voltam a csapatban.
— Szakmai szinten ki volt a táncegyüttes vezetője?
— Torma István nagydobronyi néptáncoktató járt át, ő volt az első mentor, aki segített a fejlődésben, tanulásban. Sőt, a mai napig is segítségünkre van. Torma Gergely népdaloktató pedig az éneklésben segített. A későbbiekben a néptáncegyüttes bekerült a Hagyományok Háza hálózat mentorprogramjába, ezért attól kezdve már Magyarországról is jöttek hozzánk mentorok, mégpedig Juhász Veronika és Juhász Attila. Havi rendszerességgel foglalkoztak velünk egészen a háborúig. Aztán volt egy kis szünet, és most a mentorprogram újra indult, így jelenleg Puskás László és Papp Judit tanít bennünket. Nagyon sokat köszönhetünk nekik, mert tényleg sokat segítenek. Csapatunkban senki sem végzett el ilyen jellegű táncképzést. Néptánc szempontjából teljesen amatőrök vagyunk, háziasszonyok, akik szeretnek táncolni, szeretik a népdalt, a népi hagyományokat.
— Mi motivál benneteket, háziasszonyotokat, hogy kilépjetek a komfortzónátokból és néptánccsoportot alakítsatok?
— Egyrészt kikapcsolódás, barátkozás, közösségépítés. Hetente táncolunk, énekelünk, de emellett mindent megbeszélünk, megünnepeljük egymás születésnapját, névnapját, jól érezzük magunkat.
— Hogyan lehet időt szakítani a tánccsoportra munka, család, gyerekek mellett?
— Igen, mindenki dolgozik, mindenki elfoglalt, de kiszorítják ezt az időt hetente, és mindenki maximálisan beleéli magát, igyekszik a legtöbbet kihozni magából. A jelenlegi csapat nagyon lelkes. Épp a nagydobronyi táncot tanuljuk Torma Istvánnal.
— Csap városának miért volt szüksége egy ilyen együttesre, hogy gondolod?
— Először is a magyarság fenntartása, aztán a népművészet, a népszokások továbbvitele miatt. Csapon eddig nem is volt ehhez hasonló hagyományőrző kör. Tudtommal egész Kárpátalján mi vagyunk az egyetlen ilyen felnőtt néptánccsoport.
— Most jelenleg hány tagja van az együttesnek?
— Tizenhárom.
— Nem jelent túl nagy fáradtságot, ha akár egy-két órán keresztül gyakoroltok? Illetve, a tagságnak vannak-e olyan feltételei, hogy fizikailag jó formában legyenek?
— Valójában nincs feltétele a tagságnak, bárkit befogadunk, akiben van lelkesedés. Ha valaki nagyon elfáradna, akkor leállhat néhány percre, és addig mondjuk énekel, mert mi a tánc közben énekeljük is a népdalokat. De alapvetően mindenki igyekszik, és mindenki bírja.
— Hol zajlanak a próbák?
— A Csapi Széchenyi Líceum ad otthont a próbáinknak. Ott van egy elég tágas terem, ahol elférünk és kedvünkre táncolhatunk.
— Honnan ered a Kökény elnevezés?
— Itt Csapon, a Latorca partján nagyon sok kökénybokor van. Tavasszal különösen szép látvány, amikor virágba borul a táj. Hát innen jött az ötlet.
— Említetted, hogy énekeltek is. Minden alkalommal vagy csak egyes táncoknál?
— Van, amikor felvételről szól az ének, amelyhez mi is igyekszünk csatlakozni. De vannak olyan táncok, amikor mi énekelünk, akár zene nélkül is. Sőt, kórusként is énekelünk néha egy-egy népdalcsokrot, tehát tánc nélkül.
— Milyen jellegű táncokat tanultok leginkább?
— A magyarbődi karikázót nagyon szeretjük, valamint a nagydobronyit, szatmárit is táncoljuk, tanuljuk.
— Hol, milyen jellegű rendezvényeken léptek fel?
— Minden felkérésnek örülünk. Korábban voltak falunapok, városnapok, fesztiválok, melyeken rendszeresen felléptünk. Nemcsak Kárpátalján, hanem Erdélyben, Magyarországon is jártunk. Idén a Bercsényi Fesztiválon, Ungváron is volt előadásunk, és jártunk nyugdíjasklub-találkozón is.
— Milyen terveitek vannak?
— Az a tervünk, hogy folytassuk jó sokáig, hogy örüljünk egymásnak, tanuljunk újabb táncokat, fejlődjünk. Valamint szeretnénk, ha lenne több tagunk, ha többen csatlakoznának.
Végül a többi tagot kérdeztem, hogy mit jelent számukra a Kökény néptáncegyüttes.
Pujó Gizella: Közösség, hagyományőrzés, mozgás.
Somogyi Andrea: Közösség, összetartozás, boldog pillanatok.
Lehka Lena: A kétórás próba alatt megfeledkezünk a külső világról, és csak a tánc van.
Szamai Melinda: Közösség, barátság, összetartozás.
Bereczky Margaréta: Színes és élménydús időtöltés olyan közösségben, ahol mindenki elfelejtheti a mindennapok problémáit. Csak a tánc és az ének van a középpontban.
Bereczky Zsuzsanna: A Kökény felnőtt néptánccsoporthoz tartozni számomra azért jelent sokat, mert itt egyszerre élhetem meg a hagyomány szeretetét és a közösség erejét. Itt önmagam lehetek.
Daskoszka Szabina: Ez egy olyan közösség, ahol jobb kedvre derülünk, ha elkezdünk énekelni és táncolni. Egy olyan összetartó baráti társaság, ami a mostani időkben már nagyon ritkán található meg. Az tart minket össze, hogy mindegyikünk megpróbálja megtartani és tovább adni a magyar hagyományokat.
Szaniszló Marianna: Feltöltődés, szórakozás, jókedv, baráti társaság, hagyományok ápolása, a magyar identitás megőrzése a néptánc és a népdalok által.
Krajnik Diána: A Kökény nekem a közösséget, magát az összetartást, az összetartozást jelenti. Egy kivételesen jó társaság, ahol mindig jobb kedvre derül az ember. Kikapcsolódást jelent a hétköznapok mókuskerekéből.
Malomka Valéria: Egy befogadó és összetartó közösség, ami növeli a bizalmat egymásban, az önbizalmunkat, valamint felemel. Feledteti a mindennapi problémákat, vidám és örömteli pillanatokat élünk át együtt.
Fehér Rita