Miért érezzük magunkat rosszabbul télen?

A téli hónapokban sokaknak ismerős lehet az a furcsa lelassulás érzése – hiába a pihenés, az energiánk mégsem tér vissza, mintha valami belső naptár szerint készülnénk a visszahúzódásra. Ez a jelenség nem csupán egyszerű rosszkedv lehet, hanem a szezonális affektív zavar is állhat mögötte.

Mi az a szezonális affektív zavar (SAD)?

A szezonális affektív zavar olyan depressziós állapot, amely évente ismétlődően, azonos időszakban jelentkezik, leggyakrabban ősszel-télen, és javul vagy megszűnik a tavasz beköszöntével. Ezzel szemben a hagyományos depresszió bármikor kezdődhet, nem kötődik az évszakokhoz. A fény‑ és naprendszeres naplementék változása különösen hajlamosíthat erre a formára. Bár a jelenséget általában a rövidebb nappalokhoz és kevesebb napfényhez kötik, ritkán előfordul nyári formája is – amikor épp a meleg‑déli hónapokban alakul ki hangulatzavar. 

Kikre jellemző és mi növeli a kockázatot?

A kutatások szerint a SAD leginkább fiatalabb felnőtteknél, és nőknél fordul elő. Továbbá azok az emberek, akik olyan földrajzi régióban élnek, ahol télen sok a felhős, sötét nap, illetve kevesebb a természetes fény, fokozottabb kockázatnak vannak kitéve. A háttérben biológiai tényezők is szerepet játszanak – például a napfény csökkenése hatással lehet a szerotonin és a melatonin nevű hormonok szintjére, amelyek a hangulatunkat és az alvás‑ébrenlét ritmusát szabályozzák. 

Tünetek – mire figyeljünk?

A szezonális affektív zavarnál a tünetek a klasszikus depresszív állapot jeleit mutathatják, de jellemző rájuk, hogy minden évben hasonló időszakban jelennek meg, és az évszak végével javulnak. Az őszi‑téli típusnál gyakori tünetek:

  • tartós levertség, 
  • energiacsökkenés, 
  • erőtlenség, 
  • érdeklődés csökkenése a korábban kedvelt tevékenységek iránt, 
  • túlzott alvás, 
  • fokozott szénhidrát‑vágy 
  • és testsúlygyarapodás.

A nyári típusban ezzel ellentétben előfordulhat étvágytalanság, alvászavar, izgatottság, súlycsökkenés is. Fontos, hogy ha a tünetek olyan mértékűek, hogy befolyásolják az életvitelt – például munkavégzést, kapcsolatok ápolását –, akkor nem érdemes „csak elrontott hangulatra” fogni az állapotot, és szakemberhez fordulni – hívja fel a figyelmet a Mayo Clinic.

Mi okozza a szezonális affektív zavart?

A pontos okok még nem ismertek, de több mechanizmus is közrejátszik:

  • A napfényes órák csökkenése és a nappalok rövidülése – ez hatással van a belső biológiai óránkra (cirkadián ritmus). 
  • A szerotonin szállító fehérjék – és így a rendelkezésre álló szerotonin mennyisége – téli időszakban eltérően működik azoknál, akik SAD‑ra hajlamosak – írja a Cleveland Clinic
  • A melatonin hormon mennyiségének növekedése is hozzájárulhat a nappalok sötétedésével együtt az aluszékonysághoz, fáradékonysághoz. Ezek a tényezők összeadódhatnak, és olyan állapotot hozhatnak létre, amely – különösen hajlamos egyénekben – depresszív epizóddá alakulhat.

Miként kezelhető a SAD?

A szezonális affektív zavar kezelhető, és a korai felismerés sokat segíthet. Első körben a legtöbbször javasolt módszerek:

  • Fényterápia: A speciális, erős fényt kibocsátó készülékek használata reggelente segíthet pótolni a természetes napfény hiányát. 
  • Pszichoterápia: Különösen a kognitív viselkedésterápia segíthet a negatív gondolkodási minták felismerésében és átformálásában. 
  • Gyógyszeres kezelés:  Súlyosabb esetekben antidepresszánsok is szóba jöhetnek, mindig orvosi felügyelettel. Emellett – noha nem önálló „alternatív” módszerként – a rendszeres mozgás, a természetes fényben töltött idő növelése, a napirend stabilizálása (megfelelő alvás‑ és ébredési időpontok) is nagyon fontos kiegészítő.

Praktikus életmódbeli tanácsok

Mivel a tél közeledtével a nappalok rövidülnek, a következőket érdemes tudatosan beépíteni:

  • Üljünk közelebb az ablakhoz, húzzuk el a függönyt reggel, és ha tehetjük, használjunk világosabb beltéri világítást.
  • Igyekezzünk minden nap természetes fényben legalább 20-30 percet tölteni – még ha hideg is van, egy rövid séta is segíthet.
  • Tartózkodjunk a túlzott alvástól napközben.
  • Ha a hangulatunk huzamosabb ideje borús, fáradékonyak vagyunk, érdeklődésünk csökken, ne várjunk – forduljunk szakemberhez.

Forrás: hazipatika.com