Terra Dei-konferencia Tiszapéterfalván

A Terra Dei Alapítvány – Kárpátaljai Mezőgazdasági Szaktanácsadó Központ Uborkagyökér – problémák, lehetőségek, megoldások címmel tartott konferenciát a környékbeli és a Kárpátalja magyarlakta járásaiból érkezett gazdálkodóknak június 3-án a Tiszapéterfalvi Református Líceumban. Köszöntötte a fórum résztvevőit Seres János, a Máramaros-Ugocsa Egyházmegye esperese, aki Isten áldását kérte a konferencia előadóira és résztvevőire.

A bemutatót Őr Hidi László, a Terra Dei Alapítvány igazgatóhelyettese nyitotta meg, aki köszöntötte a fórumon részt vevő gazdálkodókat. Elmondta: a fórum apropóját az adta, hogy nagyon sok, főleg uborkatermelő gazdának okoz bosszúságot és kárt az, hogy a gyönyörű, szépen fejlett tövek egyik napról a másikra elkezdenek hervadni, és ezzel odavész a várható szép termés. Ez ellen megoldást kell keresni, meg kell oldani a technológiai kérdéseket az uborkatermesztésben, amelyek révén elkerülhető a hervadás, amelyet főleg talaj- és a gyökérproblémák okoznak. Hangsúlyozta: nincs olcsó módszer, a megoldás komoly tőkebefektetést igényel.

Gál István, a Terra Dei szaktanácsadója a kiútkeresésről tartott vetítéssel egybekötött előadást. Elhangzott, hogy számtalan típusú talajprobléma van a fóliás zöldséghajtatásoknál, amelyek korlátozzák a gazdálkodók lehetőségeit, és nemcsak az uborkatermesztésben, hanem más zöldségfélék termesztésében is. Például az alsókaraszlóiaknak (Zariccsa) évek óta talajproblémáik vannak a káposztatermelés terén, mert a gyökérgolyva megöli a káposztát. Az okokról szólva felsorolta, hogy a magas talajvíz, a rossz talajszerkezet, a talaj elszikesedése, elsavanyodása, a talajuntság, az alacsony talajhőmérséklet, a talajlakó kártevők felszaporodása, a fertőző növényi betegségek mind okozhatnak károkat. Majd tanácsokat adott az adott problémák megoldásához. Hasznosnak nevezte, ha ősszel a gazdák átmossák a talajt, meszezik a savanyú talajokat. Ugyancsak jó eredménnyel kecsegtetnek a különböző talajfertőtlenítési eljárások, a teljes vagy a részleges talajcsere. A problémás talajon folytatott uborkatermesztésben jó eredménnyel biztat az oltott palánták használata. Gál István előnyösnek nevezte a szalmabálás uborkahajtatást, melyet a kárpátaljai gazda is meg tud valósítani komolyabb előképzettség nélkül, ráadásul természet- és környezetbarát, a lebomló szalma biztosítja a szükséges hőmérsékletet a gyökérzónában. Azonban, mint megjegyezte, ez a módszer az utóbbi időben visszaszorulóban van, aminek két fő oka, hogy rengeteg munkáskéz kell hozzá, valamint hogy a technológiához szükséges nagy mennyiségű, jó minőségű bálás szalmának magas az ára. Ezt a módszert a tőzegbarázdás termesztéssel lehet helyettesíteni vagy az úgynevezett „vályús” termesztéssel. Még takarékosabb a vödrös termesztés. Ennél általában 12 literes műanyag vödröket használnak, melyek alján vagy az oldaluk alsó részén több lyukat fúrnak, hogy a felesleges víz el tudja hagyni a gyökérzónát.

A problémák megoldásával kapcsolatban Balogh Sándor, Kincses István és Király Elemér gazdálkodók osztották meg a hallgatósággal gyakorlati tapasztalataikat és az általuk eddig elért eredményeket.

Végül Őr Hidi László és Gál István válaszoltak a gazdálkodók kérdéseire.

Kárpátalja