A majd egyszer csapdája
A böjt egy igazi szembenézés önmagunkkal, szívünk kitakarítása, bűnvallás, helyreállítás. Nem könnyű utazás, de úgy gondolom, minden hívő embernek felekezettől függetlenül valamilyen formában gyakorolnia kell (persze nem kötelez rá senki). Én úgy hiszem és úgy is tapasztaltam az elmúlt évek során, hogy sokkal többet kapok, mint amit leteszek ezekben a hetekben: áldást és lelki növekedést.
Sokakat elrémiszt a negyven nap, hosszúnak tartják ezt az időt, kétségük támad, mi van, ha lesznek napok, amikor kudarcot vallanak. Biztosan lesznek, de mindig fel lehet állni és folytatni, és ezek a megélések erősítenek.
A böjt lehet egy őszinte szembenézés azzal, amit régóta halogatsz.
A halogatás nem egyenlő a lustasággal, sokkal több és mélyebb érzelmek befolyásolják, ilyen például a félelem, a bizonytalanság vagy egyszerűen a lelki fáradtság. Könnyű beleesni a majd egyszer csapdájába, és nagy ára van minden elodázott döntésnek. Az egyik legsúlyosabb, hogy bűntudatot kelt, rombolja az önbecsülést (nem tudtam megtenni), és bezár egy körforgásba.
„Aki tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak” (Jak 4,17).
Kicsit fenyegetően hangzik, mégis inkább felébresztő ez az ige. Felelősségre int, nem tökéletességre. Nem tudunk mindent megtenni, megjavítani, és nem is kell. A teljes univerzum Isten kezében van, és ez így a legjobb mindenkinek. Tőlünk csak azt kéri számon Isten, amit mi meg tudnánk tenni, de halogatás miatt nem tesszük, ez a mi bűnünk, ezzel kell szembenéznünk.
Néhány hete elveszítettem a nagyapámat, és bár idős volt, mégis hirtelen ért a hír, hogy elhunyt. Aznap éppen készültem hozzá, még látni akartam, beszélni vele, volt néhány dolog, amit régóta szerettem volna elmondani neki, de halogattam azt gondolva, hogy majd elmondom neki legközelebb, lesz még rá alkalmasabb idő. De már nincs. Szörnyű érzés kifutni az időből, nem érkezni megtenni a jót. A halogatásnak néha visszafordíthatatlan következménye van. A fent említett ige most számomra fájdalmas valóság.
A majd egyszer nem Isten ideje. Isten ideje a ma. És a hitnek az ideje is a ma, az itt és most.
Te mit halogatsz, kedves olvasó? Mélyülj el ebben a kérdésben most kicsit. Talán te is elodázol egy beszélgetést, egy megbocsátást, egy döntést, egy igent a szolgálatra, amire Isten hív.
A böjt lehet az az idő, ahol az Úr elé viszed, amit régóta halogatsz. Ha már kimondod, megfogalmazod, az is elindít az úton. Nem kell és nem is lehet mindent egyszerre megoldani, de egy lépést ma meg lehet tenni. Amíg tart a ma, tedd meg, ne halogasd, ne ess bele a majd csapdájába, mert nem biztos, hogy eljön az a majd!
A halogatás ellenszere: kis tudatos lépések ma. A böjt nemcsak arról szól, miről mondok le, hanem arról is mire mondok igent.
Te mit halogatsz az életedben? Vidd az Úr elé még ma imában!
Balázs Krisztina
Forrás: teso.blog