Rákóczi nyomában Kárpátalján – történelmi múlt és korszerű módszertan találkozása
A Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozata által szervezett, a Rákóczi 350 emlékév programsorozatához kapcsolódó „Erő a múltból, jövő a közösségben” című interdiszciplináris műhelysorozat záró szakmai napjára 2026. április 30-án került sor. A rendezvény a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák történelemtanárai, valamint meghívott kutatók részvételével valósult meg, mintegy húsz fő szakmai jelenlétével, és célja a Rákóczi-kor történeti és módszertani feldolgozásának közös újragondolása volt.
A program középpontjában II. Rákóczi Ferenc alakja, valamint a Rákóczi-szabadságharc kárpátaljai vonatkozásainak történeti, társadalmi és pedagógiai értelmezése állt. A szakmai nap ünnepélyes megnyitóját Gabóda Béla, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozatának vezetője tartotta, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a műhelysorozat nem csupán az emlékévhez kapcsolódó rendezvénysor, hanem tudatos szakmai építkezés is, amely a pedagógusok közös gondolkodását és módszertani megújulását szolgálja. Kiemelte Rákóczi alakjának identitásformáló szerepét a kárpátaljai magyar közösség történeti emlékezetében.
A bevezető kulturális blokkban Holozsi Imre, a Tulipán Tanoda Népművészeti Iskola és a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola oktatója, tárogatóművész, történész kuruc kori dallamokkal idézte meg a 18. század hangulatát. A tárogató jellegzetes hangzása erőteljes atmoszférát teremtett, amely segítette a résztvevők ráhangolódását a történelmi témára. Ezt követte Mondik Dániel, a Nagyberegi Középiskola tanulójának előadása, aki két, kárpátaljai gyűjtésekből származó Rákóczi-mondát adott elő. Az előadás nemcsak a fejedelem népi emlékezetben élő alakját idézte meg, hanem rámutatott a szájhagyomány és a helyi identitás megőrző erejére is.
A szakmai előadások sorát Csatáry György, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Történelem és Társadalomtudományok Tanszékének professzora nyitotta meg. „Rákóczi Ferenc – Rákóczi-szabadságharc” című előadásában részletes, kronologikus áttekintést adott II. Rákóczi Ferenc életútjáról, különös tekintettel a Kárpátaljához kötődő kapcsolódási pontokra. Bemutatta a Rákóczi-szabadságharc kirobbanásának politikai, társadalmi és gazdasági okait, a kuruc mozgalom szervezeti felépítését, valamint a hadjáratok legfontosabb katonai fordulópontjait. Kiemelten foglalkozott a nemzetközi diplomáciai kapcsolatokkal is, részletezve a francia, orosz és törökországi tárgyalások hátterét, amelyek a szabadságharc utolsó szakaszában meghatározó szerepet játszottak. Az előadás hangsúlyos része volt Rákóczi emigrációs tevékenységének bemutatása, amelyben a fejedelem politikai következetessége és szimbolikus szerepe is kirajzolódott.
Ezt követően Molnár Ferenc, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Történelem és Társadalomtudományok Tanszékének docense, tanszékvezető-helyettese tartott előadást „A Rákóczi család és a gens fidelissima” címmel. Prezentációjában átfogó történeti ívet rajzolt a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye kialakulásától a 18. század második feléig. Részletesen ismertette a 15. századi csernekhegyi monasztikus központ szerepét, a püspöki joghatóság fokozatos kiterjesztését a ruszin, román és magyar hívekre, valamint az egyházszervezeti struktúrák átalakulását. Külön kitért az Ungvári unió (1646) jelentőségére, amely a keleti rítusú közösségek és Róma egyesülését eredményezte, új egyházpolitikai kereteket teremtve a térségben. Az előadás zárásaként a Mária Terézia és XIV. Kelemen pápa által támogatott 1771-es püspökségalapítás folyamatát is elemezte, amely az egyház intézményes megerősödéséhez vezetett.
A gyakorlati blokk első részében Dobos Sándor, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Történelem és Társadalomtudományok Tanszékének adjunktusa és a Felsőfokú Szakképzési Intézet történelemtanára a Zanza TV „Rákóczi-szabadságharc (1703–1711)” című oktatóvideójára építette foglalkozását. A résztvevők strukturált, papíralapú feladatlapokon – feleletválasztós, igaz–hamis és rövid kifejtős kérdések segítségével – dolgozták fel a tananyagot. A gyakorlat célja az ismeretek rendszerezése, a fogalmi tisztaság erősítése, valamint az ok-okozati összefüggések tudatosítása volt.
A második gyakorlati egységben Balogh Dániel, a Kárpátaljai Magyar Líceum történelemtanára a Wordwall és Kahoot digitális platformok segítségével interaktív foglalkozást vezetett. A résztvevők játékos kvízeken, párosító feladatokon, időrendi sorba rendezéseken és gyors válaszalapú kihívásokon keresztül tapasztalhatták meg a gamifikáció pedagógiai előnyeit. A gyakorlat külön hangsúlyt fektetett az azonnali visszacsatolásra, a tanulói aktivitás növelésére és a differenciált tanulás támogatására.
A szakmai nap összegzéseként elmondható, hogy a rendezvény komplex módon ötvözte a történeti ismeretátadást és a korszerű pedagógiai módszertant. A résztvevők nemcsak elméleti tudással, hanem gyakorlati, azonnal alkalmazható eszköztárral is gazdagodtak, amely hozzájárul a kompetenciaalapú, élményszerű történelemtanítás erősítéséhez a kárpátaljai magyar oktatásban, valamint a közösségi történelmi tudat további elmélyítéséhez.
Gabóda Béla,
a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozatának vezetője