Első egyhetes Bárka tábor Kárpátalján
A Magyarországi Református Egyház 2018 óta szervezi meg a legnagyobb esélyteremtő programját, a Bárka tábort. Idén a tábor Kárpátaljára is ellátogatott, hogy a helyi gyerekek is különleges nyári élményekben részesülhessenek. A kárpátaljai Bárka tábornak a Nagyberegi Református Líceum adott otthon június 15-20 között.
A tábor életre hívásáról és a kárpátaljai hétről Pálfalvi J. Viola, a Bárka vezető lelkipásztorával beszélgettünk.
– Honnan jött a Bárka tábor ötlete? Miért tartották fontosnak a tábor megvalósítását?
– A Bárka tábor a Magyarországi Református Egyház egyik legnagyobb esélyteremtő táboroztatási programja, amely 2018-ban jött létre. A tábort olyan gyermekek számára szervezzük, akik hátrányos helyzetűek, kevés élményhez jutnak. A kezdeti cél tehát az volt, hogy a gyerekek közösen táborozzanak, élményeket szerezzenek a Balatonnál és találkozzanak az élő Isten Igéjével. Fontosnak tartjuk, hogy a nehéz körülmények között élő gyerekek is megtapasztalják, hogy közösségben lenni jó és önfeledten játszhatnak a hét folyamán.
– Mi a tábor különlegessége? Miben különbözik ez a tábor a többi magyarországi gyerektábortól?
– A Bárka tábor módszertani alapját az élménypedagógia adja, melynek elemeit a délelőtti programsávba építjük be. Az ilyen foglakozásokon a hangsúly a tapasztalati tanuláson van, vagyis a gyerekek játékos módszerekkel tapasztalják meg, milyen közösen megvalósítani egy feladatot, közösen megélni az Istentől kapott ajándékainkat, milyen közösen célokat kitűzni és ezekért a célokért közösen küzdeni. Ezek a játékos feladatok nagyban hozzájárulnak a gyerekek fejlődéséhez. A tábor érdekessége, hogy ötvözzük az élménypedagógiát és a református lelkiségünket, hisz az önfeledt játék mellett áhítatok is szolgálják a gyerekek lelki fejlődését. Ez a kettős cél teszi különlegessé a Bárka tábort más táborokhoz képest.
– Első ízben szervezték meg a tábort Kárpátalján. Miért tartották fontosnak, hogy erre a vidékre is elhozzák a Bárkát?
– Ilyen nagy volumenű tábort még valóban nem szerveztünk Kárpátalján, hisz közel 80 résztvevő és kísérőik, valamint 30 munkatárs látogatott el a Nagyberegi Református Líceum bázisára, hogy közös élményekben legyen részük. Korábban viszont már tettünk rövidebb látogatásokat Kárpátaljára, hisz tavaly ősszel és idén tavasszal egy-egy háromnapos turnust sikerült megvalósítani gyülekezeti közösségben, Mezőkaszonyban. Szerettünk volna adni valamit a kárpátaljai testvéreinknek, és úgy elhozni ide a Bárkát, hogy az tehermentesítse a helyi szolgálattevőket. Fontosnak tartjuk, hogy tábor értékei, élményei minél több gyerekhez eljussanak, és minél több olyan gyereket vonjunk be a programba, akiknek erre szüksége van. Így döntöttünk amellett, hogy ne csak az anyaországon belül szervezzük meg a tábort, hanem vigyük el az élményt a határon túli magyar közösségekhez is.
– Meséljen a kárpátaljai táborról! Hogyan épül fel a hét, milyen programokkal várják a fiatalokat?
– A kárpátaljai Bárka tábor menete megegyezik a balatoni tábor programjával, vagyis hétfőtől szombatig vagyunk a gyerekekkel, és a napi programok is hagyományosan vannak felépítve. Minden tábornak más a keretmeséje, ezen a héten az érzelmek állnak a középpontban, ahol játékok segítésével megtanulják felismerni és kifejezni az érzéseiket, megbarátkozni a saját érzéseikkel. Mivel a Kárpátaljai Református Egyházban idén a Magvetés éve van, ehhez kapcsolódva a lelki alkalmak tematikája az Élet fái címet viselik. A reggeli és az esti áhítatok alkalmával a gyerekek olyan bibliai történetekkel ismerkedhetnek meg, aminek központi része valamilyen fa, általuk juttatjuk el Isten üzenetét a gyerekeknek.
A tábori napok mindig mozgalmasok. A nap áhítattal kezdődik, majd az animátoraink bemutatják a napi programot egy színpadi jelenet keretein belül, és jöhetnek az élménypedagógiai foglalkozások. A gyerekek nagyjából 15-18 fős csoportokban, úgynevezett fészkekben töltik a délelőttöt, ahol élménypedagógiai szakemberek irányításával vesznek részt a foglakozásokon. Ebéd után szabadidős tevékenységek következnek: kézműveskedés, sportfoglalkozás, mesehallgatás, medencézés, de dicsőítő koncert is van a programok között, melyen a Frigy Band szolgál. A vacsora utáni program áhítattal kezdődik, majd az animátorok vezetésével nagyjátékok következnek, melyben az egész tábornak közösen kell együttműködni, megoldani valamilyen problémát vagy kihívást. Minden napszaknak megvannak a felnőtt felelősei, akik a legjobb tudásuk szerint igyekeznek megszervezni a programelemeket, valamint a csapat tagja két lelkész, szakemberek is, a Kalandok és Álmok Élménypedagógiai Szakmai Műhely turnusvezetője és a Magyarországi Református Egyház Bárka osztályának határon túli programokért felelős munkatársa is, mint táborvezető.
A gyerekek a játékok és jókedv mellett lelki értelemben is egyéni figyelmet kapnak. Ha szeretnének, közösen imádkozhatnak a munkatársakkal, és hála az Úrnak, a gyerekek élnek ezzel a lehetőséggel. Úgy látjuk, hogy a gyerekek a tanév végére testileg és lelkileg is elfáradtak kicsit, megnyugvást és feltöltődést kaphatnak a szolgálattevők által.
Fontosnak tartjuk a mindennapokban, hogy a gyerekek érezzék a kiszámíthatóságot és a biztonságot, valamint eszközöket kapjanak ahhoz, hogy megismerjék önmagukat, környezetüket, az Isten által teremtett világot és a lehetőségeiket ebben a világban.
– Van-e különbség a kárpátaljai és a magyaroroszági Bárka tábor között?
– A tábor alapjai ugyanazok, hisz ugyanaz az élő Isten van jelen a Balaton partján is, mint Nagyberegen, ugyanaz a módszertani keret és az élménypedagógiai program, mint Magyarországon, ugyanaz az odaadó stáb foglalkozik a gyerekekkel nap mint nap. Természetesen vannak különbségek is, hisz míg a Balaton partján 160–200 gyerekkel dolgozunk, addig Nagyberegre 80 gyerek érkezett. Fürdőzni sem a magyar tengerben tudunk, hanem egy medence segítségével alakítottuk ki a strandunkat. A nap végén viszont azt figyelhetjük meg, hogy a felnőttek és a gyerekek is ugyanazokon a folyamatokon mennek keresztül, egy-egy játék ugyanolyan érzéseket vált ki a kárpátaljai gyerekekből, mint a magyarországiakból. Ez ad egy extra összetartozás-élményt nekünk is. Bár különböző országokban élünk, különböző élethelyzetekből jövünk, más-más nehézségekkel küzdünk, de mégis vannak közös céljaink, gondolataink, amik az élő Isten felé vezetnek minket.
– Milyenek a visszajelzések a táborral kapcsolatban? Terveznek-e visszajönni Kárpátaljára a jövőben?
– A legfontosabb visszajelzéseket mindig a gyerekektől és az őket kísérő felnőttektől kapjuk, de már most látjuk, hogy milyen jó érzés együtt lenni, együtt mosolyogni és közösen fejlődni. A felnőttek részéről azt látjuk, örülnek, hogy tehermentesítve vannak, mert ez volt a tábor egyik célja is. A gyerekeken látszik nap végén a jóleső fáradtság, ami azt jelenti, hogy az energiáik le vannak kötve, sikerül őket megmozgatni és nem unatkoznak. A munkatársak részéről újdonság a tábor helyszíne, hiszen itt még nem táboroztunk, így új utakat kell találnunk magunkhoz és a feladatokhoz is, ami inspirálóan hat a munkatársakra és személyesen rám is. Ha Isten engedi, mindenképpen szeretnénk visszatérni Kárpátaljára akár a háromnapos programmal, akár a nyári nagy táborral. Hisszük azt, hogy van küldetésünk egymás felé, ami nemcsak egyoldalú adást jelent, hanem mi magunk is sokat kapunk a tábortól, a Szentírás szavai szerint „aki mást felüdít, maga is felüdül” (Péld.11:25).
– Köszönöm szépen a beszélgetést és áldott szolgálatot kívánok!
Horváth Gabriella