250 éve független az Egyesült Államok
Keserű ízű évforduló, vagy Amerika aranykorának kezdete? Miközben mind a külvilág, mind Amerika lakossága megosztottan és a némi szepszissel kíséri a negyed évezredes állam identitásának, függetlenségének ünnepét, Donald Trump amerikai elnök az alapító atyák híres rushmore-hegyi szobránál, Dél-Dakotában emlékezett meg a híres nyilatkozatról.
„Amidőn az emberi események sodrában szükségessé válik egy nép számára, hogy feloldja azokat a kötelékeket, amelyek egy másik néphez fűzték, és elfoglalja a földkerekség Hatalmai között a Természet Törvényei és a Természet Istene által részére kijelölt különálló és egyenrangú helyet, akkor az emberiség ítélete iránt érzett illő tisztelet megkívánja, hogy kinyilatkoztassa azokat az okokat, amelyek a különválásra késztették” – e szavakkal kezdődik az Egyesült Államok szuvereintása, s részben egy új világtörténelmi korszak nyitánya, a 250 éve elfogadott amerikai Függetlenségi Nyilatkozat.
„Hatalmukban áll újjáépíteni a világot”
A dokumentum megfogalmazói az akkor már egy esztendeje folyó amerikai függetlenségi háború (1775-1783) fordulópontjaként kész helyzetet igyekezetek teremteni: mint azt a Rubicon című lap is megírta, „1776 januárjában George Washington főparancsnok tisztjei még mindig a király egészségére ürítették poharaikat, de egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez a paradox helyzet nem tartható fenn sokáig”.
Az amerikai függetlenségi háború során – amely a brit fennhatóság alá tartozó tizenhárom észak-amerikai gyarmat háborúja volt Nagy-Britannia ellen – a gyarmatok népességét megosztotta a konfliktus, és míg a patrióták a gyarmatok függetlenedését támogatták, addig a lojalisták továbbra is hűek maradtak az angol királyhoz.
Amikor 1775 tavaszán kirobbant az amerikai függetlenségi háború, a gyarmatok lakóinak többsége még nem törekedett az elszakadásra Nagy-Britanniától. Abban reménykedtek, hogy a brit parlament és a király előbb-utóbb orvosolja sérelmeiket, s visszavonja a sértő rendeleteket. Csakhogy 1776 elején Thomas Paine közzétette Józan ész című röpiratát, melyben azt hangsúlyozta, hogy az illúziók ideje lejárt, a kiegyezés lehetetlenné vált, s az amerikaiak „hatalmukban áll újjáépíteni a világot. Noé napjaitól máig nem alakult ki a jelenlegihez hasonló helyzet.” Vagyis hozzá kell látniuk egy független, demokratikus köztársaság létrehozásához, amely minden kapcsolatot megszakít a romlott és zsarnoki Nagy-Britanniával.
1776 májusára a függetlenség hívei kerültek többségbe a Kontinentális Kongresszusban.
Valamennyi gyarmatot új alkotmány létrehozására szólították fel, majd június 7-én Richard Henry Lee javaslatot tett arra, hogy „ezeknek az egyesült gyarmatoknak szabad és független államokká kell válniuk”. A kongresszus megvitatta a javaslatot, s 11-én kinevezett egy ötfős bizottságot egy függetlenségi nyilatkozat megfogalmazására.
A nyilatkozat első soraiban már nincs szó gyarmatokról, hanem az Amerikai Egyesült Államok tizenhárom államáról, amelyek „az emberiség véleménye iránti illő tisztelettel” közzéteszik annak okait, hogy miért oldották fel egy másik államhoz fűződő „politikai kötelékeiket”.
Az emberi egyenlőségről
Az emberi jogok bevezető mondatokban olvasható, leggyakrabban idézett felsorolása Jeffersontól származik: „Magától értetődőnek tartjuk ezen igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, teremtőjük bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel őket, melyek között ott van az élethez, a szabadsághoz és a boldogulásra törekvéshez való jog. E jogok biztosítására kormányokat állítottak fel az emberek között, melyek igaz hatalmukat a kormányzottak egyetértéséből nyerik, s amikor egy kormányzat ártalmassá válik e célok szempontjából, a népnek jogában áll megváltoztatni vagy felszámolni azt, új kormányzatot létrehozni, olyan elvekre alapozva és olyan formában szervezve meg annak hatalmi ágait, ahogy biztonságuk és boldogságuk megkívánja.”
Bár a nyilatkozat közvetlen társadalmi hatása csekély volt., és akkor még az amerikaiak jelentős része hű maradt a brit kormányzathoz, a teljes képhez hozzátartozik, hogy
a függetlenségi nyilatkozat felolvasásának éjszakáján a New York-i tömeg ledöntötte III. György brit király lovasszobrát,
amelyből később több mint 42 ezer puskagolyót öntöttek a George Washington vezette seregnek.
Száz éve, Budapesten
Az emberi szabadságjogok egyik legfontosabb okmányának az amerikai unió 13 ősállama függetlenségi nyilatkozatának150-ik évfordulóján, július 4-én délelőtt a városligeti Washington szobornál nagyobb szabású emlékünnepély lesz Budapest székesfőváros és a Magyar-Amerikai Társaság rendezésében –száz évvel ezelőtt, 1926 júniusában a Nemzeti Ujság így tudósított a készülődő megemlékezésről.
A lap rövid, tájékoztató kis híréből kiderül, hogy „az erre vonatkozó meghívókat ApponyiAlbert gróf és Sipőcz Jenő polgármester aláírásával a napokban küldik szét. Az ünnepély alkalmából Apponyi Albert gróf a Magyar-Amerikai Társaság nevében az Egyesült Államok elnökéhez üdvözlő iratot intéz.”
Megbízható partner?
Ez egy keserű ízű évforduló. Miközben az Egyesült Államok július 4-én ünnepli negyed évezredes fennállását, Washingtonnal és az elnökkel szemben a (nemzetközi) közvélemény megítélése messze nem rózsás – erről már a jelenlegi, 250. évfordulón ír a Le Figaro. A francia konzervatív lap a Pew Research Center felmérését ismerteti. A közvéleménykutató intézet által 36 országban, 2026 február 8. és május 13. között több mint 42 ezer ember körében végzett felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek csupán 37 százaléka vélekedik kedvezően az Egyesült Államokról.
A nyilatkozók kevesebb mint a fele tartja Amerikát megbízható partnernek.
Emellett a megkérdezettek 35 százaléka szerint Amerika hozzájárul a világbékéhez, míg összesen 32 százalék véli úgy, hogy az ország figyelembe veszi más nemzetek érdekeit is.
Az 1619-es narratíva
Maguk az amerikaiak is megosztottak az Egyesült Államokhoz való viszonyukat illetően. Ennek oka a főeg a Demokrata párthoz köthető, szélsőbalodladli elemekkel tűzdelt gyakran a marxizmus tanait idéző, fehér- és Amerika-ellenes indoktrináció, melynek hatására a fél évszázada még erőteljesen patrióta amerikai állampolgárok jelentős része eltávolodott a hazafias, szabadságszerető alapeszméktől.
„Itt van például az 1619-es narratíva Amerikában, amelyet a The New York Times indított el 2019-ben. Eszerint az USA történelme akkor kezdődött, amikor 1619-ben az első rabszolgákat behozták Virginiába, nem pedig a függetlenségi nyilatkozattal meg a brit uralom lerázásával. Számos neves történész levélben reagált a The New York Timesnak, hogy az állítás tényszerűen valótlan, a lap szerkesztőségi válaszában erre megírta, ez nem számít, mivel az új elmélet nagyon hasznos társadalmi funkciót tölt be” – fejtette ki az egyik ilyen Amerika-ellenes, szélsőséges eszmerendszer kapcsán Nyirkos Tamás politikai filozófus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense a mandimer.hu-nak nyilatkozva.
A legnagyobb fenyegetés
Ezzel a szellemiséggel szállt szembe Donald Trump amerikai elnök, ki péntek este, a 250. évforduló előestéjén Rushmore-hegyi beszédében arra buzdította az amerikaiakat, hogy válasszák a hazaszeretetet
„Karl Marx helyett Washington, Jefferson, Lincoln és Roosevelt arca alatt”.
A Rushmore-hegy, ahol Trump pénteken beszédét elmondta, az amerikai Dél-Dakota államban található.
A hegy arról nevezetes, hogy az itt látható, a hegy oldalába vésett szoborcsoport négy nagy amerikai elnök arcmását ábrázolja. Itt látható az első amerikai elnök, George Washingtont, a harmadik (Thomas Jefferson), a 16. (Abraham Lincoln) és a 26. (Theodore Roosevelt) gigantikus arcmása.
Trump beszédében az Egyesült Államokat a valaha létezett legkivételesebb nemzetnek nyilvánította, és megfogadta, hogy hazája „soha nem lesz kommunista ország”.
Kiemelte: „A 250 éves Amerika a Föld legrégebbi köztársasága. Mi vagyunk a legszabadabb nép a Földön. A miénk a legigazságosabb és legmaradandóbb alkotmány. Mi vagyunk a Föld legerősebb és leghatalmasabb országa. És Isten kegyelméből az Amerikai Egyesült Államok a legsikeresebb, legkiemelkedőbb, legkivételesebb nemzet, amely valaha is létezett az emberiség történetében.”
Trump a kommunizmust nevezte az Egyesült Államokat érő „legnagyobb fenyegetésnek”.
Törvényesebb választást!
„Ez a legnagyobb fenyegetés országunkra, beleértve az első világháborút, a második világháborút, Pearl Harbort, vagy akár a 2001. szeptember 11-i eseményeket is” Hozzátette: „A kommunizmus az élet, a szabadság és a boldogság keresésének szöges ellentéte – halál, zsarnokság és a gonosz keresése”.
„De ha – ahogyan illene – véget vetünk az obstrukciónak, és azonnal megszavazzuk a Save America Act-et, akkor száz évig nem fogunk elveszíteni egyetlen választást sem” – folytatta, majd a demokraták pártját „kommunista pártnak” nevezte. Szerinte
ez a politikai tömb illegális bevándorlókból, bűnözőkből és minden olyan elemből áll, akik nem akarnak dolgozni.
(A Save America Act-egy olyan szövetségi törvényjavaslat, amely a szavazói névjegyzékbe vételhez kötelezővé tenné az állampolgárság okiratbeli igazolását. A javaslat célja a republikánusok szerint a választási csalások megakadályozása, míg a demokraták szerint a szavazók adminisztratív elnyomását szolgálja – a szerk.)
Az aranykor, Trump szerint
Donald Trump egy újabb beszédet is mondott péntek este a Washington központjában elterülő National Mall parkban, ahol többek közt a szövetségi törvényhozásnak otthont adó Capitolium is található, mielőtt tűzijátékot tartanának az ország 250. évfordulójának megünneplésére. Ekkor többek között kijelentette „Tudjuk, hogy ez nem a vég, ez csak Amerika aranykorának kezdete.”
Forrás: hirado.hu
Nyitókép: John Trumbull híres festménye arról a pillanatról, amikor egy öttagú bizottság a Kongresszus elé tárja a függetlenségi nyilatkozat szövegét.