Óriási víznyelő tátong Aknaszlatinán
Aknaszlatinán már meghaladja a 350 métert az egyik legnagyobb karsztos víznyelő átmérője. Kárpátalján több mint 3000 földcsuszamlást tartanak számon, a szakemberek szerint pedig a veszélyes geológiai folyamatok a bányák bezárása után is folytatódnak – tudatta a goloskarpat.info hírportál.
A Técsői járásban található Aknaszlatina évszázadokon keresztül a sókitermelés egyik fontos központja volt. A több évtizedes bányászat azonban hatalmas föld alatti üregeket hagyott maga után, amelyek napjainkban is befolyásolják a felszín stabilitását.
A bányák bezárását követően a tárnák vízzel teltek meg. A beszivárgó víz fokozatosan oldotta a sótömböket, így a föld alatt újabb üregek alakultak ki, amelyek fölött a talaj idővel megsüllyedt.
A folyamatokról Kalinics Iván, az Ungvári Nemzeti Egyetem Földrajzi Karának dékánja beszélt az Ukrán Rádió Ungvár műsorában. A szakember elmondta, hogy már 1983 óta figyelemmel kíséri Aknaszlatina geológiai helyzetét.
Megfigyelései szerint az 1980-as években a beszakadások átmérője általában 20–30 méter volt, napjainkra azonban a 7-es számú bánya közelében található legnagyobb víznyelő mérete meghaladta a 350 métert.
A vízelvezetés problémái is súlyosbítják a helyzetet
A földfelszín süllyedésének egyik fontos tényezője a felszíni és felszín alatti vizek mozgása. A szakember szerint a bányák körül korábban vízelvezető árkokat alakítottak ki, ezek egy részét azonban az évek során elzárták vagy átalakították.
Emiatt a víz nehezebben tud elfolyni, és olyan helyeken szivárog a talajba, ahol a föld alatt már üregek találhatók. A tartós esőzések és a talaj átázása tovább fokozhatják a veszélyt.
Különösen aggasztó az aknaszlatinai Kunigunda-tó környékének helyzete. Kalinics Iván szerint a tó fölötti hulladéklerakónál földcsuszamlás alakult ki, az ott vezető út egy része beomlott, a hulladék pedig fokozatosan a tavak irányába mozdul el. Ez a terület környezeti állapotára és turisztikai jövőjére is veszélyt jelenthet.
Több mint 3000 földcsuszamlást tartanak számon Kárpátalján
Aknaszlatina problémája nem egyedülálló a régióban. Kárpátalján több mint 3000 földcsuszamlást tartanak nyilván. A legtöbbet a Szinevéri-tó, Alsókalocsa (Kolocsava) és Kőrösmező (Jászinya) környékén, valamint a Rahói és a Técsői járásban regisztrálták.
A hegyvidéki területeken a földcsuszamlásokat elsősorban a tartós esőzések, az erdőirtás, a hegyoldalak megbontása és a patakok környezetében történő építkezések idézhetik elő.
Külön veszélyt jelentenek a sárlavinák, amelyek nagy tömegű vizet, talajt és kőtörmeléket sodornak magukkal. A szakember szerint ezek pusztítóbbak lehetnek az árvizeknél is, mivel hatalmas tömegükkel mindent elsodorhatnak az útjukból.
Műholdakkal is figyelik a veszélyeztetett területeket
Aknaszlatina geológiai helyzetét nemzetközi kutatásokban is vizsgálták. A Natural Hazards and Earth System Sciences című tudományos folyóiratban 2021-ben megjelent tanulmány a Sentinel–1 műholdak adatai alapján elemezte a felszínmozgásokat.
A kutatók a vizsgált időszakban évente akár 5 centiméteres elmozdulást is mértek, és nem tapasztalták a folyamatok egyértelmű lassulását.
A műholdas radarinterferometria segítségével a szakemberek a felszín apró elmozdulásait is képesek kimutatni. Emellett georadarokkal és geofizikai vizsgálatokkal a föld alatti üregek is feltérképezhetők.
A műholdas megfigyelések ugyanakkor nem teszik lehetővé egy esetleges földbeszakadás pontos időpontjának előrejelzését, de segítenek azonosítani a veszélyeztetett területeket és nyomon követni a változásokat.
A szakemberek szerint a folyamatos geológiai monitoring, a vízelvezető rendszerek megfelelő működtetése és a veszélyeztetett területek ellenőrzése kulcsfontosságú lenne a további károk megelőzésében.
Aknaszlatina példája azt mutatja, hogy a sóbányászat következményei évtizedekkel a kitermelés befejezése után is komoly veszélyt jelenthetnek Kárpátalján.