Németh: Összhangra van szükség

A mindenkori magyar külpolitika feladata, hogy összhangot teremtsen a nemzet- és a szomszédságpolitikai szempontok között – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek adott évértékelő interjújában.

Az államtitkár kiemelte: a térségpolitika célja az egységes és sikeres Közép-Európa megteremtése, ezt szolgálja Magyarország elnöksége a Közép-európai Kezdeményezésben (KEK) és a visegrádi csoportban (V4). (Magyarország a KEK élén januártól, a V4 élén pedig júliustól áll egy éven át.) A két szervezet elnökeként Magyarország célja az infrastrukturális – elsősorban észak-déli irányú – közlekedési és energetikai összeköttetések megvalósítása és a közös érdekek egységes megjelenítése az európai, amerikai és ázsiai nagyhatalmak előtt – hangsúlyozta.

Magyarország közvetlen szomszédságáról szólva Németh Zsolt arról beszélt, hogy össze kell hangolni a nemzet- és szomszédságpolitikai szempontokat, és ez a kedvezményes honosítás ügyében a legnagyobb kihívás. Szlovákia kivételével minden szomszédos országgal sikerült megállapodni erről a kérdésről, és bár Románia esetében „keletkeztek zavarok a kétoldalú kapcsolatokban”, ez nem befolyásolja a honosítást – közölte.

Az államtitkár emlékeztetett: mintegy 550 ezren éltek a honosítás előnyeivel, és „látványosan megindult a regisztráció”, a jövő évi választások előkészítése. Ennek érdekében megerősítették a konzuli hálózatot, növelték a képviseletek létszámát. Hozzátette: a Pozsonnyal folyó egyeztetések remélhetőleg elvezetnek ahhoz, hogy a felvidéki magyarok is aggodalom nélkül élhessenek a kedvezményes honosítással.

A magyar–szlovák kapcsolatokat illetően azt mondta, vannak olyan ügyek, amelyekben sikerült jó együttműködést kialakítani, például a határ menti összeköttetések fejlesztésében. Azokban a kérdésekben, amelyekben nézetkülönbség van a két ország között, „kritikai párbeszédet” folytatnak.

Romániával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az elmúlt másfél évben „nehezebb körülmények” alakultak ki, de „jóvátehetetlen kártétel” nem érte az erdélyi magyarságot, és folytatódik a honosítás. Az olyan ügyekben pedig, mint a székely zászló használata vagy a Székelyek Nagy Menetelése, össznemzeti konszenzus alakult ki, amely erősítette az erdélyi magyarság öntudatát és elkötelezettségét a problémák megoldása mellett – közölte.