Mint a kovász

A tanítványok odamentek Jézushoz, és megkérdezték tőle: „Miért beszélsz nekik példázatokban?”

Ő így válaszolt: „Mert nektek megadatott, hogy megértsétek a mennyek országának titkait, de azoknak nem adatott meg. Mert akinek van, annak adatik, és bővelkedik, akinek pedig nincs, attól az is elvétetik, amije van. Azért beszélek nekik példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, és nem értenek.” „Beteljesedik rajtuk Ézsaiás jövendölése: Hallván halljatok, de ne értsetek, látván lássatok, de ne ismerjetek! Mert megkövéredett e nép szíve, fülükkel nehezen hallanak, szemüket behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, szívükkel ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket.” „A ti szemetek pedig boldog, mert lát, és fületek boldog, mert hall. Bizony, mondom néktek, hogy sok próféta és igaz kívánta látni, amit láttok, de nem látták, és hallani, amit hallotok, de nem hallották.”

Más példázatot is mondott nekik: „Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet fog az ember, és elvet a szántóföldjébe. Ez kisebb ugyan minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között.” Más példázatot is mondott nekik: „Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet fog az asszony, belekever három mérce lisztbe, míg végül az egész megkel.” Mindezt példázatokban mondta el Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit nem mondott nekik, hogy beteljesedjék, amit az ÚR mondott a próféta által: „Példázatokra nyitom meg számat, és a világ kezdete óta rejtett dolgokat jelentek ki.”

Mt 13,10-17.31-35.

MINT A KOVÁSZ

Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet fog az asszony, belekever három mérce lisztbe, míg végül az egész megkel. (Mt 13,33)

Egy fiatalember, akit nagyon jól ismertem, átadta az életét Krisztusnak, s attól kezdve lelkesen olvasta a Bibliát. Sok más keresztyénhez hasonlóan neki is gondot okozott néhány példázat megértése. Nehezen fogadta el például a kovászról szóló példázatot. A „kovász” szó véleménye szerint negatív csengésű, mert a kovászt nem lehet megenni. „Nem értem” – mondta, „hiszen a Biblia azt is mondja: Érezzétek, és lássátok, hogy jó az Úr! (Zsolt 34,9) – és a kovász nem jó!”

Elmagyaráztam neki, hogy a kovásztól lesz foszlós és finom a kenyér. Elmondtam neki azt is, hogy a 2. világháborúban, mikor Norvégiát megszállták, nem lehetett élesztőt venni a boltokban. Édesanyám maga készítette a kovászt úgy, hogy rozslisztbe kevert egy kis cukrot és langyos vizet. Néhány nap múlva erjedni kezdett, és hasonlóvá vált a kovászhoz. Ebből tett egy adagot a kenyértésztába. Az eredmény finom, ízletes cipó lett, amely sokáig puha maradt.

Jézus úgy értette, hogy legyünk hasonlóak a kovászhoz, hogy terjesszük a Krisztusban való hitet felebarátaink között.

Imádság: Urunk, hadd keressük erődet és szeretetedet, hogy másokat is hozzád vezethessünk. Ámen.

Krisztusról tanúságot tenni állhatatosságot igényel.