A KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének közgyűlése

Huszonötödik, jubileumi és egyben tisztújító közgyűlését tartotta múlt szombaton Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Középszintű Szervezete (KMKSZ BKSZ). A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épületének nagytermében a középszintű szervezet 9797 tagját 152 küldött képviselte.

Elnöki beszámolójában Sin József a Szövetség működésének negyed évszázadát összegezve rámutatott többek között, hogy óvodái, iskolái és líceumai mellet a kárpátaljai magyarságnak immár főiskolája, színháza, képzőművészeti és pedagógiai szervezetei is vannak. A KMKSZ eredményei ma is a kárpátaljai magyar közösség javát szolgálják – hangsúlyozta a szónok.

A beregszászi középszintű szervezet elnöke mindazonáltal jelezte, hogy sok területen maradt még tennivalója a Szövetségnek, hiszen például a régió számos parlamenti és önkormányzati képviselője nem tesz meg mindent a beregiekért. A megoldást a szónok szerint az jelentheti, ha a jövőben a helyi magyarság helyi jelöltekre adja le a szavazatait, valamint az, ha a KMKSZ az eddigieknél is több képviselőt juttat az önkormányzatokba. A KMKSZ jelöltjei mindenkor a kárpátaljai magyarság biztos támpontjai – hangsúlyozta a középszintű szervezet elnöke.

Sin József ehhez kapcsolódóan rámutatott: időközben felnőtt a magyarság mellett elkötelezett, képzett és tisztességes emberek egy újabb generációja, akiket célszerű volna nagyobb mértékben bevonni a magyar ügy képviseletével járó munkába.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a küldötteket köszöntve egyebek mellett arról beszélt, hogy a kárpátaljai magyarság számára az garantálhatná a nyugodt és kiszámítható jövőt, ha a nyugatorientált új kijevi vezetés belátná, hogy nemzetiségellenes politikával nem lehet összetartani Ukrajnát, s ezért a jövőben a kisebbségek igényeit is figyelembe vevő jogszabályok születnének az országban. Ez akár a régóta várt területi, nyelvi és kulturális autonómiát is meghozhatja a közösség számára – vélte.

Amennyiben azonban a jelenlegi vezetés nem boldogul az ország előtt tornyosuló problémák kezelésével, Ukrajna konszolidálásával, a magyarságra nehéz idők következhetnek el, jelezte a KMKSZ elnöke. Rámutatott, közösségünk helyzete jelenleg is bizonytalan, hiszen a galíciai ukrán nacionalisták máris fel vannak fegyverezve, s ha tovább mélyül a válság, nő a valószínűsége annak, hogy az erőszak Kárpátaljára is átterjed.

Kovács Miklós szerint Ukrajna, és azon belül a kárpátaljai magyarság sorsa is eldőlhet az elkövetkező néhány hétben vagy hónapban. Az a hajszál, amelyen múlhat, miként alakul közösségünk jövője, lehet a KMKSZ is, mutatott rá. „Legyünk ebben a minőségünkben olyan erősek, amennyire csak az elmúlt 25 év küzdelmeinek terhelési próbája hitelesített bennünket! Tekintsük úgy, hogy az elmúlt 25 esztendő arra a próbára készített fel minket, amelyet az elkövetkező időszakban kell kiállnunk a magyarság érdekében” – fogalmazott a KMKSZ elnöke.

Dr. Brenzovics László alelnök beszédében jelezte: a kárpátaljai magyarságnak az az érdeke, hogy Ukrajna olyan európai, demokratikus kiutat találjon a válságból, amely a nemzeti kisebbségek érdekeit is figyelembe veszi. Az alelnök úgy vélte, erre jelenleg van esély, s Magyarország is „odafigyel ránk”.

Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, a KMKSZ választmányának tagja arról beszélt, milyen sok múlik azon, mer-e cselekedni a magyarság, amikor eljön az ideje. Mint fogalmazott, nem várhatjuk el, hogy helyettünk bárki bármit megtegyen. A kárpátaljai magyarság képviselői akkor kerülhetnek vezető hatalmi pozíciókba, ha maguk is készek felelősséggel részt vállalni ebből a munkából, a hatalomból, különben könnyen úgy járhatunk, hogy akkor sem lesz kinek betölteni a magyarság számára fontos tisztségeket, ha lehetőség adódik erre – tette hozzá a KMPSZ elnöke.

Orosz Ildikó szerint mindennek az az alapja, hogy merjünk és akarjunk tenni, áldozni a magyarságunkért: vállaljuk magyarságunkat nyíltan is, tegyünk a magyarság megmaradásáért azáltal, hogy magyar iskolába íratjuk gyermekeinket, tartsuk fenn a magyar kultúrát azzal, hogy jegyet veszünk magyar színházi előadásokra, magyar lapokat vásárolunk. A kilencvenes évek elején a sztálinizmus kárpátaljai magyar áldozatainak emlékműveit alapítványi vagy magyar állami támogatás nélkül, belső indíttatásból, saját pénzükön, saját kezdeményezésükre állíttatták a helyi magyar közösségek, emlékeztetett végezetül Orosz Ildikó, aki úgy vélte, ezt az erőt és mentalitást kellene visszahozni a kárpátaljai magyarságba.

A beszédeket követően tisztújításra került sor. A küldöttek titkos szavazással ismét Sin Józsefet választották a KMKSZ BKSZ elnökévé. Az tisztében megerősített elnök javaslata alapján az elkövetkező három évben a szervezet elnökségének tagjai Vass Ottó (általános alelnök), Bocskor László (ügyvezető alelnök), Orosz Géza, Pataki Gábor, Seder Ilona, Berki Károly, Farkas-Kordonec Gabriella és Heé Roland lesznek. A fegyelmi bizottság tagjaivá Horkay Sámuelt, Szántó Editet és Komári Ibolyát választották a küldöttek. Az ellenőrző bizottság tagjaivá a közgyűlés Buzási Istvánt, Orosz Adélt és Bajusz Erzsébetet választotta.