Újabb meddő szócsata a BT rendkívüli ülésén

Újabb meddő szócsata után immár 13. alkalommal ért véget cselekvési terv vagy nyilatkozat elfogadása nélkül pénteken az ENSZ Biztonsági Tanács (BT) Ukrajna ügyében megrendezett rendkívüli ülése.

A tanácskozáson, amelyet Oroszország kezdeményezésére hívtak össze, Vitalij Csurkin orosz nagykövet követelte „az összes erőszakcselekmény gyors leállítását” és arra figyelmeztette a kormánya által illegitimnek tekintett kijevi vezetést és „nyugati segítőit”, hogy ne kövessenek el „végzetes hibát” és állítsák le a kelet-ukrajnai offenzívát.

Ukrajna pénteken indított első ízben jelentős támadást a felkelés ellen.

A BT tagjai azzal vádolták Oroszországot, hogy az fegyverezte fel azokat az oroszpárti erőket, amelyek 10 kelet-ukrajnai városban középületeket foglaltak el.

Mark Lyall Grant brit ENSZ-nagykövet szerint az orosz „műfelháborodás” senkit sem győz meg, Samantha Power pedig úgy fogalmazott, hogy Moszkva „a világ közösségének értelme ellen próbált sértést intézni” az újabb rendkívüli BT-ülés kezdeményezésével.

Olekszandr Pavlicsenko ukrán helyettes ENSZ-nagykövet visszautasította azt az orosz vádat, amely szerint az ő kormánya volt az, amelyik nem tartotta be a genfi megállapodást és cáfolta, hogy az ukrán hadműveletben részvevő katonák angolul beszélnének. Pavlicsenko ezzel az orosz külügyminisztérium közleményére utalt, amely különösen aggasztónak nevezte azt az értesülést, amely szerint „az ukrán hadsereg és a törvénytelen szélsőségesen nacionalista erők megtorló művelete során angol nyelvű beszélgetés hangzott el az éterben, a Szlovjanszkra támadók között pedig angolul beszélő külföldieket fedeztek fel”.

Gerard Araud francia misszióvezető „banditáknak” nevezte az oroszpárti fegyvereseket, a litván Raimonda Murmokaite litván nagykövet pedig arról beszélt, hogy békés tüntetők nem használnak aknavetőt.

Csurkin kijelentette, „jó lenne”, ha a BT közös nyilatkozatot fogadna el, amire Lyall Grant úgy reagált, hogy annak magában kellene foglalnia az erőszak egyértelmű elítélése mellett a genfi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalások megerősítését is.

A BT, amelyben Oroszországnak vétójoga van, eddig semmilyen intézkedésről nem tudott megállapodni Ukrajna ügyében. Az ENSZ Közgyűlése azonban – egy nem kötelező érvényű szavazáson – nagy többséggel kiállt Ukrajna területi épségének megőrzése mellett.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár közleményt adott ki, amelyben „mély aggodalmának” adott hangot és sürgette a Kelet-Ukrajnában foglyul ejtett EBESZ-megfigyelők szabadon bocsátását.