Kovács Béla: áldozat vagy Kágébéla?

Valósággal felrobbantotta a magyar sajtót a Magyar Nemzet online változatának (MNO) tegnapi híre, miszerint a budapesti Legfőbb Ügyészség az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt Brüsszelnél kezdeményezte Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését.

Az MNO úgy tudja, hogy „a Moszkva iránt erősen elkötelezett politikus” ellen április elején az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést. Információik szerint Kovács Béla tevékenysége már korábban felkeltette a polgári kémelhárítás figyelmét, ugyanis a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel az orosz fővárosba látogat.
Kovács Béla 2013 decemberétől elnöke az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének, amely 2009-ben jött létre, és amely szervezetről Brüsszelben – lengyel és francia gyanú alapján – úgy gondolják, hogy orosz irányítás alatt áll – tudhatjuk meg az MNO összeállításából. A portál szerint a szervezet deklarált célja, hogy teljesítse azokat a feltételeket, amelyekkel az Európai Parlamentben saját frakciót alakíthat és párttá válhat. Ehhez minimum hét országból legkevesebb 25 képviselőre lenne szüksége, ám a szövetség jelenleg csak tíz főt tudhat a soraiban.
A jobbikos politikus felesége egyébként Isztohin Szvetlana orosz–osztrák kettős állampolgár, akiről az MNO úgy tudja, hogy a KGB kémelhárításának volt a munkatársa.
Kovács Béla végzettségét tekintve közgazdász, Japánban, majd a nyolcvanas évek közepétől a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében gyarapította a tudását. Erről az egyetemről köztudott, írja az MNO, hogy a szovjet érában szorosan együttműködött a diktatúra állambiztonsági szervezetével, a KGB-vel. Kovács 2003-ban tért haza Magyarországra, majd két évvel később belépett a Jobbikba.
Kárpátalján a magyarországi politikus azután vált ismertté, hogy európai parlamenti képviselőként fogadóirodát nyitott Beregszászban. Ez az „intézmény” működése során mindvégig szálka volt az ukrán nacionalisták szemében, akik szinte folyamatosan tiltakoztak ellene és a bezárását követelték.
Kovács Béla – aki jelenleg a Jobbik európai parlamenti listájának harmadik, befutó helyén áll – legutóbb akkor hallatott magáról, amikor a magyar, illetve az uniós állásponttal homlokegyenest ellenkező, az orosz érdekekhez igazodó nyilatkozatot téve szabad és igazságos választásnak minősítette a krími népszavazást – emlékeztet az MNO. A lap felidézi, hogy a nemzetközi felháborodást okozó kijelentést követően a KarpatNews című ungvári internetes portál közölte, Kovács Béla Krímben tett nyilatkozatai és az úgynevezett népszavazás melletti kiállása jelzi, hogy ki pénzeli a képviselőt és talán a pártját is. „A portál szerint Kovács »európai léptékű provokatőr«, aki a baloldalnak dolgozik” – emlékeztet az MNO. (A Zakarpattya online ugyanakkor arról számolt be, hogy a Krímmel kapcsolatos kijelentése miatt a politikus március végén kénytelen volt „meghatározatlan időre felfüggeszteni” beregszászi irodája működését.)
A Magyar Nemzet emlékeztet, hogy Gulyás József, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának volt tagja a Hetek című lap március 21-i számában elmondta, az ilyen kijelentéseikkel a jobbikosok egyenesen az oroszok kottájából játszanak, ugyanis Moszkva elemi érdeke, hogy élezze az ukránok konfliktusát a határaikon belül élő más nemzetiségekkel, nemcsak az orosszal, hanem a magyarral is. Megjegyezte: már korábban is közbeszéd tárgya volt, hogy a Jobbik egyik finanszírozási szála az orosz kapcsolatból táplálkozik. Ugyanakkor – tette hozzá – a hazai nemzetbiztonsági szolgálatok feladata értékelni, ellenőrizni a magyar nemzetbiztonsági stratégiával ellentétes nézeteket képviselő Jobbik kapcsolatrendszerét és azt, hogy mennyiben nyugszik közvetlen gazdasági érdeken, jutnak-e illegális pénzek a párthoz.
Az is érdekes – mondta még márciusban –, hogy bár Kovács Béla indul a hazai parlamenti választásokon, egyéni körzetből nem tud nyerni, listán sem valószínű, hogy helyzetbe hozná a pártja, pláne olyan bizottságban, amely nemzetbiztonsági átvilágítást igényel, mivel Gulyás szerint jó eséllyel egy ilyen átvilágításon a jobbikos európai parlamenti képviselő nem menne át. Úgy véli: gazdasági és politikai szempontból is komoly fegyvertény, ha az Európai Unión kívüli, ám gazdasági érdekeit tekintve a térségben erősen érintett Oroszország „talál magának” egy EP-képviselőt, aki az orosz ügyek, érdekek szószólója, és pozícióját, kapcsolati hálóját is Moszkva szolgálatába állítja.
„A szakpolitikus kijelentette: az orosz érdekek kiszolgálása egyrészt logikailag nem fér össze a Jobbik melldöngető, szélsőséges nacionalizmusával a magyar történelmi előzmények ismeretében, másrészt pedig szembemegy Magyarország hatályos nemzeti biztonsági stratégiájával is, hiszen a 2012-ben elfogadott dokumentum a magyar biztonságpolitikát kizárólag a NATO- és EU-tagság keretében tekinti értelmezhetőnek” – emlékeztet az MNO.

A liberális sajtó sem bánt éppen kesztyűs kézzel Kovács Bélával az ügy kapcsán. A népszerű Index például azt írta, pénzének és nem a nemzeti érzelmű elkötelezettségének köszönhette a politikus, hogy viszonylag gyors karriert futhatott be a Jobbikban. „Tisztázatlan múltját és zavaros ügyeit a pártvezetés elnézte, mert egy időben a tagok közül ő támogatta a legtöbb pénzzel a Jobbikot” – írta a portál. Az Index úgy tudja, Kovácsot „a gyanú mindig körüllengte: moszkvai múltja miatt a háta mögött sokan csak Kágébélának hívták a pártban”.

Kovács Béla tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt és megkeresés sem volt a részükről. Az MTI beszámolója szerint a politikus közölte, határozottan visszautasítja a Magyar Nemzetben leírt vádat, és Mirkóczki Ádám képviselőtársán keresztül kezdeményezi, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága teljes nyilvánosság előtt hallgassa meg.
Kovács Béla határozottan visszautasította, hogy az általa vezetett Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége orosz befolyás, illetve finanszírozás alatt áll. Szintén tagadta, hogy a Jobbikot Oroszországból vagy Iránból finanszírozzák.
Kitérve a cikk feleségét érintő pontjára, amely azt feltételezi, hogy az a szovjet titkosszolgálatnak dolgozott, rögzítette: soha semmilyen kapcsolata nem volt sem neki, sem a családnak, sem orosz, sem más titkosszolgálattal. Jogi útra tereli az ügyet – közölte.
A jobbikos politikus kérdésre elmondta, nem tudja, az EP miként fog dönteni mentelmi jogáról. Ha jogi lehetősége lesz rá, le fog mondani a mentelmi jogáról, jobbikos politikusként nem fog e mögé bújni – ígérte Kovács Béla.
Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselőjelöltje pártja elnökségének véleményét tolmácsolva álbotránynak nevezte az ügyet, és kiemelte, hogy a Magyar Nemzet olyan adatokat, tényeket leplez le, amelyek mindig is világosak voltak. Példaként említette Kovács Béla tanulmányait, illetve azt, hogy a képviselő felesége orosz származású.
Szerinte a Jobbik 20 százalék körüli országgyűlési választási eredménye „túl nagy homokszemet jelentett a világpolitikai küzdelem fogaskerekei között”, aminek eltávolítása érdekében az Egyesült Államok és európai szövetségesei minden eszközt megpróbálnak felhasználni. Azt mondta: amikor Joe Biden amerikai alelnök gratulált Orbán Viktornak a választási győzelemhez, akkor felvetette, „mennyire fontos a Jobbik megroppantása az EP-választások előtt”, és külön kitért Kovács Béla személyére, hogy lehetőleg ne jusson újabb mandátumhoz.
Balczó Zoltán szerint a cél az, hogy a közvélemény-kutatások szerint az EP-választáson második helyre esélyes Jobbik a harmadik helyre kerüljön, mert mindenképpen az MSZP-t szeretnék második erőként megjeleníteni, hogy megmaradhasson a Fidesz váltópártjának.
Balczó Zoltán szerint a történteknek egyetlen célja van: ne beszéljenek arról, hogy a Jobbik milyen programmal készül arra, hogy minél nagyobb erővel legyen az új EP tagja és képviselje a nemzetek Európája koncepciót, valamint a magyar érdekeket. Minden ilyen botrány erről és a Jobbik visszaszorításáról szól – összegzett az MTI szerint.

***
A kárpátaljai ukrán média egyelőre meglehetősen visszafogottan reagál a Kovács Bélával kapcsolatos értesülésekre. A mukachevo.net emlékeztet, hogy amennyiben a vádak beigazolódnak, a politikus kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetésre számíthat. Ha a kémkedés államtitkok felfedésével súlyosbodik, a szabadságvesztés időtartama akár a Magyarországon maximálisan kiszabható 15 év is lehet.
A portál rámutat: Kovács Béla és a Jobbik sosem titkolta szoros kapcsolatait Oroszországgal. „2013 májusában a Kremllel összeköttetésben álló jobboldali orosz nacionalisták a Moszkvai Állami Egyetemről Alekszandr Duginnal az élen Kovács Béla közvetítésével meghívták ennek a pártnak (a Jobbiknak – a szerk.) a vezetőjét, Vona Gábort, hogy mondjon ott beszédet. A Jobbik honlapján a látogatást úgy értékelték, mint »fontos áttörést«, amely egyértelműen »megmutatta, hogy az orosz vezetők partnerüknek tekintik a pártot«”.
A mukachevo.net ugyancsak emlékeztet Kovács részvételére a krími referendumon, s hogy a képviselő „igazolta annak legitimitását”. Szintén felemlítik, hogy irodája volt Beregszászban, ahol „segített a kettős állampolgárság intézésében a helyi magyaroknak”.

***
Borítékolható, hogy a Kovács-ügynek folytatása várható Magyarországon és Ukrajnában, Kárpátalján egyaránt. Az anyaországban valószínűleg hosszabb „lefutása” lesz az esetnek, hiszen tart még az európai parlamenti választási kampány. Sok függ attól is, hogy előkerülnek-e konkrét bizonyítékok pro vagy kontra, amelyek segítenek eligazítani a közvéleményt.
Kárpátalján mindent a politikai helyzet pillanatnyi alakulása befolyásol, illetve az, hogy akad-e olyan közszereplő, aki esetleg meglovagolja a témát a várható politikai haszon reményében. Ne feledjük: a politikai és gazdasági válság közepette nálunk is kampány folyik, méghozzá elnökválasztási. Jusson eszünkbe például, milyen váratlan és indokolatlanul erős reakciót váltott ki Ukrajnában Orbán Viktor minapi világos és egyértelmű, ugyanakkor semmilyen új elemet nem tartalmazó állásfoglalása a kárpátaljai magyarság jogait illetően.
Mint a mukachevo.net írásából láthatjuk, Kovács Bélát máris „kapcsolták” a kárpátaljai magyarsághoz korábbi itteni tevékenysége okán. Vagyis a saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg – akár tetszik, akár nem – Szabó Dezső gyakran emlegetett szavainak igazságát, miszerint minden magyar felelős minden magyarért. Ez a felelősség nem kifejezetten jogi természetű, inkább eszmei és erkölcsi, s ily módon bizonyos mértékig független attól, hogy a Jobbik politikusát végül felmentik-e majd a vádak alól, vagy sem. A végső kérdés az, hogy a történtek erősebbé tesznek bennünket, magyarokat, vagy gyengítenek a nemzet fennmaradásáért folytatott mindennapi küzdelemben. (Ami persze nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség a jogi tisztázásra.)