Csip-csip-csóka és társai Azerbajdzsánban

(Beszélgetés Kulin Ágnessel, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, Festőművész szakos harmadévet végzett hallgatójával, az Irka grafikusával)

Kulin Ágnes képviselte Magyarországot Azerbajdzsánban a 2. alkalommal megrendezésre kerülő Bakui Szűz Torony Művészeti fesztiválon.

– Hogyan juthat el egy fiatal képzőművész erre a rendezvényre?

A Magyar Külügyminisztérium meghívásos pályázata révén jutottam el Bakuba. A világ számos országából érkeztek képzőművészek, hogy részt vegyenek ezen a rendezvényen.

Ha jól tudom, a Baku jelképévé vált Szűz Torony makettjére kellett dolgoznotok, a rendezők által megszabott témára, az európai összetartozás illusztrálására. Továbbá a Szűz toronnyal kapcsolatos mítoszvilágot figyelembe véve, az országotok és saját stílusotoknak megfelelően dolgoztatok. De mi is ez a Szűz Torony?

– A Szűz Torony Baku jelképe. Őrtoronynak épült, és egykor tenger mosta falát. Ma az Óváros szélén áll. Több legenda is kapcsolódik hozzá, az egyik változat szerint egy királyi leányzóról kapta nevét, aki a torony tetejéről vetette mélybe magát szerelmi bánatában. A Szűz Torony mára ikonikussá vált emlékműve a fővárosnak. Csupa rejtély veszi körül, nem meghatározható a funkciója, pontos eredete, vagy építésének pontos ideje.

– Milyen munkák készültek?

– Volt, aki az európai összefogást jelenítette meg, mások csupán saját nemzeti motívumaikkal díszítették a makettet.

– És Kulin Ági?kulin2

– Sokáig gondolkodtam, hogyan képviseljem a magyar kultúrát. Végül a legtisztább forráshoz, a népi gyermekjátékokhoz fordultam. Három, kézzel játszható gyermekjátékot ábrázoltam a maketten: a Csip-csip-csókát, a Fonaljátékot és a Kő, papír, olló címűt, amelyeket világszerte játsszák és ismerik a gyerekek.

– Volt-e visszhangja a művészek munkájának?

– A maketteket a torony körüli téren helyezték el, a szabadban dolgoztunk, az emberek körülvettek bennünket, nézték, hogyan dolgozunk. A gyermekjátékoknak nagy sikere volt, eljátszottuk azokat, s megmutatták a Csip-csip-csóka azerbajdzsán változatát.

– Vagyis Bakuban sem lett hűtlen az Irka szellemiségéhez…

– Egyébként nagy sajtóvisszhangja is volt az eseménynek, a TV-közvetítések után felismertek bennünket az utcán, s ismerősként üdvözöltek.

– Mi volt az érintkezés nyelve?

– Az utca emberével többnyire oroszul beszélgettem, az interjúkat angolul adtam.

Gratulálunk!