Nyelvi jogaink: Kárpátalja anyanyelvi összetétele

Kárpátalján belül a román anyanyelvűek aránya 2 járásban (Técsői, Rahói), illetve 7 helyi önkormányzat (Bila Cerkva, azaz Tiszafejéregyház, Vodicja, azaz Kisapsa, Hlibokij Potyik, azaz Szorospatak, Szerednye Vogyane, azaz Középapsa, Gyibrova, azaz Alsóapsa, Aknaszlatina és Topcsinó) területén (összességében 10 helységben) éri el a jogszabályban megszabott határt.3 városban (Ungvár, Munkács és Csap) az orosz ajkúak aránya is eléri a törvényben meghatározott arányszámot.

A szlovák anyanyelvűek aránya mindössze az ungvári járási Őrdarma községben éri el a jogszabály által meghatározott minimális arányt.

A németet anyanyelvként beszélők aránya csupán 2 községi tanács területén (Alsőschönborn és Pósaháza) haladja meg a 10%-os arányt, s emellett két további településen is, ám ezek olyan községi tanácshoz tartoznak, melyek területén összességében nincs meg a legalább 10%-nyi német ajkú lakos.

Figyelemre méltó, hogy az ungvári járási Szerednyén és a munkácsi járási Domboki községben a cigány (roma) nyelvet anyanyelvnek valló lakosok aránya magasabb, mint 10%.

Bár a ruszin nyelvet a 2001-es cenzus idején csupán az ukrán nyelvjárásaként határozták meg, 2 helyi önkormányzat (Hánykovica és Nelipino, azaz Hársfalva a Szolyvai járásban) területén (összesen 4 településen) a ruszin anyanyelvűek aránya is legalább 10%-os.